MISKOLCI ÉVFORDULÓK — 2013

január 8.

70 éve hunyt el Reichard Piroska költő, műfordító
(Beregszász, 1884. szeptember 26. – Budapest, 1943. január 1.)

Gyermekkorában költözött családja Miskolcra, itt érettségizett, már ekkor verselt. Magyar–német–angol szakos tanár lett Budapesten. A Nyugat c. folyóirat is közölte lírai alkotásait, elbeszéléseit, irodalmi kritikáit. Jelentős angol nyelvű szépirodalmi fordítói munkássága. Több életrajzi műben tévesen terjedt el öngyilkossága, kórházi műtét következtében halt meg.

január 6.

50 éve született Less Nándor biológus
(Miskolc, 1963. január 6. – Budapest, 1993. február 11.)

A Földes Ferenc Gimnázium biológia tagozatán érettségizett; a debreceni egyetem biológia–földrajz szakán 1987-ben végzett, 1992-től kandidátusi fokozattal tanított is ott. Legnagyobb, több éves munkájaként a Bükki Nemzeti Park növényvilágának teljes térképezésére vállalkozott, befejezését azonban már nem érhette meg. Világszerte tett expedíciókat, melyekről ismeretterjesztő és szaklapokban számolt be, film is készült vele; utolsó afrikai útján szerzett maláriafertőzés győzte le. A Déli-Bükkben, az oszlai erdészháznál emeltek emlékkövet és ültettek emlékfát barátai; 1994-től évente országos földrajzversenyt, bükki teljesítménytúrát és megyei tájfutóversenyt rendeznek tiszteletére, hiszen maga is országos tájfutóbajnok volt.

január 17.

80 éve született Somos Miklós festőművész
(Miskolc, 1933. január 17. – Budakeszi, 2009. december 27.)

Apja erdész volt, nagy hatással volt rá gyermekkorában a Bükk közelsége, 13 éves korában Egerbe költöztek. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után szabadúszó festőművészként tevékenykedett, rendszeresen a zsennyei művésztelepen. Többnyire életképeket, tájképeket, portrékat, csendéleteket, később templomi falképeket festett, de készített faintarziát, kerámiaképet, mozaikot is. Az Ernst Múzeumon és a Műcsarnokon kívül számos egyéni és csoportos kiállításon mutatkozott be. A miskolci 21. Sz. Általános Iskola aulájának fali faintarziáját is ő készítette.

150 éve született Szent-Gály Gyula zeneszerző, zeneiskolai igazgató-tanár
(Szeged, 1863. január 17. – Miskolc, 1919. november 24.)

Kecskeméten érettségizett, szerzetespapnak is készült, de onnan zenei érdeklődése miatt vándor színtársulathoz szegődött. Végül a budapesti Zeneakadémián szerzett zenetanári oklevelet 1893-ban, ahol a zeneszerzést is tanult. Kecskemétre visszatérve megszervezte a zeneiskolai oktatást, mellette dalosköri karnagy, énektanár. Már mint országosan ismert zeneszerző került Miskolcra 1909-ben, ugyancsak a városi zeneiskola és az egyesületi zenekar élére. Nagy lelkesedéssel és szakértelemmel végzett hivatásában a nehéz háborús években is elsősorban a minőségi fejlődésre helyezte a hangsúlyt a város zenei életében.

január 31.

100 éve hunyt el Polgár György tanár, gimnáziumi igazgató
(Mohács, 1849. április 15. – Miskolc, 1913. január 31.)

Pécsett tanult a ciszterci rend gimnáziumában, papnak készült, de végül a budapesti egyetemre ment latin–görög szakra. Tíz évi középiskolai tanárság és két évi jászberényi igazgatóság után nevezte ki 1886-ban a miniszter a Miskolci Kir. Katolikus Gimnázium igazgatójává. Ekkor állami gimnáziumként új, világi tanári kar vette át az oktatást a minoritáktól. 23 tanéven át, 1909-ig volt humánus, atyai vezetője az iskolának, megháromszorozva a tanulók létszámát főgimnáziummá fejlesztve az intézményt, létrehozva a szegényebbeket támogató segélyező egyletet. Érdemei elismeréséül nyugdíjba menetelekor c. tankerületi főigazgatóvá nevezték ki. Tankönyveket, oktatási segédkönyveket is szerkesztett szaktárgyaiból.

február 5.

25 éve hunyt el Pressburger Imre forgatókönyvíró
(Miskolc, 1902. december 5. – Saxstead (Nagy-Britannia), 1988. február 5.)

Miskolcon született, a ma már emléktáblával jelölt Szentpéteri kapu 3. sz. alatt, azonban még gyermekkorában Temesvárra költöztek. Matematikai és műszaki tanulmányokat folytatott Prágában és Stuttgartban. Pályáját újságíróként kezdte Budapesten, illetve Németországban. 1926-tól kezdett forgatókönyveket írni a híres berlini UFA stúdió számára. A náci hatalom elől végső menedéket Angliában talált 1935-től, itt legszorosabb munkakapcsolata Michael Powell rendezővel alakult ki, akivel mintegy húsz filmet készítettek, elnyerve az Oscar-díjat is. A nemzetközi filmvilág Emeric Pressburger néven ismeri.

február 8.

125 éve született Korach Mór kémikus, író
(Miskolc, 1888. február 8. – Budapest, 1975. november 29.)

Korach Fülöp adóhivatali tisztviselő fiaként született Miskolcon, középiskoláit azonban már Fiumében végezte. Vegyészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti műszaki egyetemen, ezt követően Olaszországban telepedett le, ahol egyetemi tanár, baloldali aktivista és szépíró is Marcello Cora néven. 1952-ben visszatért Magyarországra, ahol szintén tudományos-közéleti tevékenységet vállalt. Utcanévvel emlékezett meg róla szülővárosa az avasi városrészben.

február 12.

80 éve született Nagy Attila színművész
(Pácin, 1933. február 12. – Budapest, 1992. május 13.)

Mint a megye szülötte, a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Színművészi diplomája megszerzése után rögtön Miskolcra került. Hatásos versmondóként lett az 1956-os forradalom miskolci eseményeinek vezéralakja, ezért azonban börtönbüntetés lett osztályrésze, s szabadulása után sem térhetett vissza a városba. 1962-től leghosszabb ideig a fővárosi Thália Színház tagja volt, de emlékezetes filmszerepeiben az egész ország megismerhette. A Miskolci Nemzeti Színház szoborparkjában felállították portréját a forradalom 50. évfordulója alkalmából.

február 13.

140 éve született Bottlik József főispán, országgyűlési képviselő
(Budapest, 1873. február 13. – Miskolc, 1933. január 24.)

Jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1897-től Borsod vármegye aljegyzője, majd 1901-ben a mezőcsáti járás főszolgabírója lett. 1914-ben választották meg megyei főjegyzőnek, 1917-ben lett a megye és Miskolc főispánja. A Tanácsköztársaság bukása után Borsod vármegye kormánybiztos főispánja lett, de 1920-ban lemondott tisztségéről, mert indult az országgyűlési választásokon és a mezőcsáti kerület képviseletében, kisgazdapárti programmal bejutott a parlamentbe. Az 1922-ben alakult Tisza-jobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöke volt haláláig, és a megye gazdasági bizottsági elnöki funkcióját is betöltötte.

200 éve született Doleschall Gábor orvos
(Losonc, 1813. február 13. – Miskolc, 1891. április 24.)

Egerben két évig a papnevelő intézetben tanult, majd 1840-ben a pesti egyetemen orvosi oklevelet szerzett. 1843-tól haláláig Miskolcon gyakorló orvos. Az 1850-es évektől a tudomány, a gyógyítás mellett közéleti szerepet is vállalt. Lakása (a mai Mindszent tér 2. sz. alatti Miskolci Városi Könyvtár épülete) számos rendezvénynek adott helyet.

február 22.

50 éve hunyt el Duszik Lajos evangélikus lelkész
(Nyíregyháza, 1883. január 26. – Miskolc, 1963. február 22.)

Teológiai tanulmányait Eperjesen végezte, melyet külföldi tanulmányút követett. Első szolgálati helyei: Nyíregyháza, Szatmárnémeti; 1917-ben került Miskolcra. 1930-ban egyházkerületében főesperessé, 1935-ben főjegyzővé választották. A kiváló szónok, nagy közmegbecsülésnek örvendő lelkipásztor 1950 nyarán politikai nyomásra lemondani kényszerült hivataláról, ezután haláláig még kisegítő lelkészi feladatokat elláthatott. A miskolci evangélikus temetőben 2002-ben emlékkövet állíttatott egyháza és fasort neveztek el róla.

március 11.

150 éve született Dóczy József nótaszerző
(Miskolc, 1863. március 11. – Budapest, 1913. július 1.)

Dóczy Gedeon (1832–1911) neves pedagógus fia. Jogot tanult Debrecenben és Budapesten; édesanyjától örökölve ez irányú tehetségét, zenei téren magánúton folytatott tanulmányokat. Első versei után baráti indíttatásra megpróbálkozott a nótaszövegírással, majd rögtön dallamot is szerzett hozzá, s ezt követte a nóták egész sora (mintegy kétszáznak a szövegét is ő írta), a legjelentősebb és legkedveltebb nótaszerzőink közé emelkedve. Néhány színpadi dalművet is írt. Élete nagy részét vidéken töltötte (Debrecen, Nagykároly, Temesvár) pénzügyi tisztviselőként; a zenei élet központjába, Budapestre már csak betegen kerülhetett. Elhatalmasodó szembaja és kislányának halála megviselték idegrendszerét, ezért öngyilkosságot követett el. Sírja a budapesti Kerepesi temetőben található; Miskolcon, Debrecenben és Budapesten utca van róla elnevezve.

március 12.

50 éve hunyt el Bevilaqua-Borsodi Béla művelődéstörténész
(Miskolc, 1885. február 23. – Budapest, 1963. március 12.)

A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, 1911-ben bölcsészdoktori címet szerzett, majd a Nemzeti Múzeumhoz került, ahol gyakornokként, később pedig segédőrként dolgozott. Az I. világháború után rövid ideig régiségkereskedéssel foglalkozott, az 1920-as évek közepétől 1935-ig az Országos Hadimúzeum alkalmazottja volt. Megírta a pest-budai kávéházak művelődéstörténetét, különböző napilapokban magyar bábtörténeti cikkeket publikált.

250 éve született Szathmári Paksi József református püspök
(Sajókazinc, 1763. március 12. – Miskolc, 1848. január 11.)

Apja Szathmári Paksi Ábrahám (1725–1797) református lelkész, akiből 1792-ben szintén püspök lett. Sárospataki középfokú és teológiai tanulmányait göttingeni egyetemi képzéssel egészítette ki, ahol 1830-ban teológiai doktori címet szerzett. 1788-tól szikszói, 1790-től haláláig miskolci lelkész; a tiszáninneni egyházkerületben aljegyzői, majd főjegyzői tisztet látott el, 1820-tól püspökhelyettes, 1823-tól pedig püspökké választották.

március 22.

100 éve született Koszorús István tanár
(Hosszúmező, 1913. március 22. – Miskolc, 2006. augusztus 9.)

Máramaros megyei községben volt édesapja orvos, de őt korán elveszítette. Trianon után átköltözött a család Kecskemétre, itt érettségizett. Budapesten szerzett magyar–latin szakos középiskolai tanári végzettsége mellé a történelmi körülményeknek megfelelően orosztanárrá is képezte magát. Kecskeméten, Beregszászon tanított, majd 1945-től családi okokból Miskolcra kerülve a Lévay József, majd a Földes Ferenc Gimnáziumban, ahol sok tanítványa emlékezetében megőrzött legendás tanáregyéniséggé vált.

március 23.

125 éve született Hacker Ervin jogtudós
(Pozsony, 1888. március 23. – Miskolc, 1945. december 26.)

A pozsonyi jogakadémián és a budapesti egyetemen, majd végzése után is két évig európai egyetemeken tanult. 1911–1919 között a pozsonyi bíróságon dolgozott. Ekkor magántanári habilitációt tett a pozsonyi egyetemen büntetőjog és büntetőeljárás tárgyból, 1920-tól a miskolci jogakadémián, 1923-tól a pécsi egyetemen is tanított, majd élete utolsó két évében már csak a debreceni egyetemen. A kriminológia számos ágával foglalkozott, annak egyik első hazai, nemzetközi hírű tudományos alakja.

április 10.

60 éve hunyt el Halmay Béla polgármester
(Miskolc, 1881. április 29. – Debrecen, 1953. április 10.)

Apja szegény sorból feltörekvő vagyonos kereskedő lett. Jogi tanulmányait az eperjesi jogakadémián kezdte, majd a kolozsvári egyetemen fejezte be. Fiatalon elkezdett dolgozni miskolci városi hivatalokban, 1914-től már ő töltötte be a főjegyzői tisztet, melyet I. világháborús frontszolgálatát és hadifogságát követően is fenntartott a város számára. Ezt követően a helyi kulturális-tudományos életben, közhasznú egyesületi életben is aktívan részt vett nagy megbecsülésnek örvendve, ezért később „tudós polgármesternek” is emlegették. Leszih Andorral közösen társszerkesztője és társszerzője volt az 1929-ben megjelent Miskolc-monográfiának. 1926-ban helyettes polgármesternek, 1935-ben tíz évre polgármesternek választották, nagy ívű programjának megvalósításából azonban betegeskedése és pénzügyi nehézségek miatt csak két év lett, nyugdíjazását kérte. 1952-ben a Hortobágyra kitelepítettek között volt családjával együtt; az ottani nehéz körülményeket nem bírva idős szervezete, a debreceni kórházban halt meg.

április 14.

120 éve született Balázs Győző tanár, költő
(Felsőbánya, 1893. április 14. – Miskolc, 1973. március 13.)

Elemi iskoláit Parasznyán, középfokú tanulmányait a miskolci református gimnáziumban, a teológiát Debrecenben végezte. Rövid ideig tartó debreceni segédlelkészi és segédtanári szolgálat után visszatért alma materébe vallástanárként, ahol 32 évig, 1951-ig tanított földrajzot, történelmet és magyar nyelvet is. A helyi kulturális közélet nagyra becsült organizátora, vezetője-elnöke irodalmi és zenei egyesületeknek, szabadegyetemnek. Nemzeti-vallásos eszmeiséget képviselő versei, bölcseleti és irodalmi tanulmányai, néhány regénye és egyetlen drámája nagyobbrészt Miskolcon jelentek meg. Bükki cserkészparancsnokként tanítványai számára indulókat, dalokat is írt. Lévay József (1825–1918) hagyatékának gondozója, kultuszának éltetője volt. A szocializmus évei alatt mellőzötté vált. Domborműves síremléke a Deszka-temetőben kereshető fel. Egyháza és városa újra vállalja örökségét: emléktábláját 2003-ban avatták a róla 2000-ben elnevezett köztéren lévő református templom falán, 2011-től iskola is felvette nevét.

április 16.

80 éve hunyt el Kozma Andor író, költő, műfordító, jogász, politikus
(Marcali, 1861. január 12. – Budapest, 1933. április 16.)

Jogász végzettséggel biztosítótársasági tisztviselő Budapesten, majd 1886-tól 1890-ig Miskolcon. Itt egyik lakhelye a ma könyvtári célokat szolgáló ún. Doleschall-kúriában volt. Kezdő költőként bekapcsolódott a helyi szellemi életbe. A konzervatív irodalmi irányzathoz állt a legközelebb, korában népszerű volt verseivel, politikai szatíráival. 1910–1918 között liptószentmiklósi, kormánypárti országgyűlési képviselő. Utca viseli nevét Miskolcon a görömbölyi városrészben.

május 1.

125 éve született Bartus Ödön festőművész
(Miskolc, 1888. május 1. – Miskolc, 1950. november 1.)

Középiskolai tanulmányait a miskolci református főgimnáziumban végezte.
1908-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult ösztöndíjasként, Révész Imre és Edvi Illés Aladár voltak a mesterei. 1912-ben rajztanári oklevelet szerzett és az eperjesi tanítóképző intézetben helyezkedett el. Részt vett az I. világháborúban, majd leszerelése után visszatért Miskolcra, és aktívan bekapcsolódott a város képzőművészeti életébe. Az eperjesi tanítóképző intézet miskolci kihelyezett tagozatán kapott rajztanári állást. A Meilinger Dezső festőművész és Nyitray Dániel szobrászművész által alapított művészeti szabadiskolában akvarellfestést tanított. A miskolci Művésztelep létrejötte után tanári állásáról lemondott és a Művésztelep tagjaként működött. Elsősorban tájképeket festett, de portrékat és más jellegű műveket is alkotott. Fontos témái az Avas, Miskolc és a környék tájai voltak.

május 10.

70 éve hunyt el Henszelmann Aladár orvos
(Bártfa, 1889. március 14. – Budapest, 1943. május 10.)

A budapesti orvosi karon végzett 22 évesen, az egyetemi klinikán maradva belgyógyászként főként a bakteriológia és a röntgenorvoslás érdekelték. 1919-től 1924-ig a Császár fürdő orvos-igazgatója. Ezt követően került Miskolcra, itt főállásban az Erzsébet kórház belgyógyászati osztályvezetőjeként és radiológusaként teljesítette hivatását. Szervező egyénisége volt a helyi egészségügynek a Borsod-Miskolci Orvos-Gyógyszerész Egyesület elnökeként. Emellett a miskolci jogakadémián tanított törvényszéki orvostant; a tapolcai barlangfürdőben pedig nyaranta fürdőorvosi feladatokat vállalt. 1939-től kinevezték a budapesti MÁV kórház igazgatójának. Tudományos szempontból a magyarországi radiológia egyik úttörőjének tekinthető; verseket is írt. A mindszenti evangélikus temetőben található síremléke, melyet Medgyessy Ferenc szobrászművész alkotott.

május 13.

85 éve született Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikus- és festőművész
(Sajószentpéter, 1928. május 13. – Miskolc, 2010. július 3.)

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1948-ban végzett festő szakon. Mesterei Koffán Károly, Pór Bertalan, Kmetty János, Szőnyi István és Hincz Gyula voltak. 1949-ben került egy állami ösztöndíj révén Krakkóba, a Képzőművészeti Akadémiára. Lengyelországot mindig is második hazájának tekintette, felesége, Szabina is lengyel, nagyobbik lánya, Ágnes is ott (kisebbik lánya, Zsuzsanna már Miskolcon) született. Krakkóban Taranczewski és Fedkowycz festő osztályában tanult, majd Andrzej Jurkiewicz és Konrad Srzedniczki mellett megismerkedett a sokszorosító grafikával. Lengyelországban 1953-ban végzett. 1955-ben Miskolcra költözött, ahol Kondor Bélával, Csohány Kálmánnal, Lenkey Zoltánnal, Kass Jánossal, Reich Károllyal és másokkal megalakította a Miskolci Grafikai Műhelyt. Kezdeményezésére valósult meg – először Budapesten kívül – az Országos Képzőművészeti Kiállítás, és ebből nőtt ki az Országos Grafikai Biennálék (legutóbb Triennálévá módosult) sorozata. Az első Biennále 1961-ben volt. 1989-ben Miskolc egy, a belváros hangulatos részén található épületet bocsátott rendelkezésére (Deák tér 3.), és ebben rendezték be a művész állandó kiállítását. Az épület a Miskolci Galéria kezelésében van, és Feledy-ház néven ismert.

május 25.

50 éve hunyt el Burghardt Rezső festőművész
(Zsombolya, 1884. március 28. – Budapest, 1963. május 25.)

1903 és 1911 között Budapesten, a Mintarajziskolában Hegedűs László tanítványa volt, közben külföldön is folytatott képzőművészeti tanulmányokat. 1913-tól 1919-ig Benczúr Gyula mesteriskolájában képezte tovább magát. Benczúr halála után Budapesten társaival létrehozta a Benczúr Társaságot. 1937-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított, 1938-tól pedig vezette a főiskola miskolci művésztelepét is. Tájképeket, portrékat, csendéleteket, aktkompozíciókat festett, munkáit elsősorban a miskolci Herman Ottó Múzeum és a budapesti Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Számos külföldi kiállításon is szerepelt alkotásaival.

május 31.

100 éve született Szabados Ambrus színművész
(Sajószentpéter, 1913. május 31. – Budapest, 1995. július 7. előtt)

A Színművészeti Akadémia elvégzése után egy évadra Debrecenben kezdte pályáját. 1945-től nyugdíjazásáig a Miskolci Nemzeti Színházhoz kötődik élete, azonban egészségi okokból csak 1953-tól lépett színpadra, addig gazdasági igazgató. Epizódszerepeiben is emlékezetessé váltak alakításai. 1987-ben a teátrum örökös tagjává választották mindenki kedvelt „Brusi bácsiját”.

június 11.

125 éve született Bánhidy József színművész
(Arad, 1888. június 11. – Miskolc, 1973. június 12.)

Rákosi Szidi Színészképző Iskoláját végezte el. Pályája első éveiben szülővárosában, Kolozsváron, majd Győrött, Pécsett, Zomborban, Debrecenben, 1919-ben pedig rövid ideig Miskolcon lépett fel. 1922-től Budapesten zenés darabokban, revükben, kabarékban aratott sikert, többek között a Royal Orfeum tagjaként. 1939-től végleg a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 80 éves koráig láthatták a nézők főként epizódszerepekben. Színes, kedves, legendás egyénisége okán is 1949-ben örökös taggá választották kollégái.

június 15.

75 éve hunyt el Bárd Ferenc zeneműkiadó
(Miskolc, 1865. április 23. – Budapest, 1938. június 15.)

Középiskoláit szülővárosában végezte. 1893-ban Budapesten testvérével, Bárd Mórral (1862–1917) közösen zeneműkiadó céget alapított Bárd Ferenc és Testvére Színpadi Kiadó néven. Számos hazai és külföldi szerzőtől származó opera, operett és dal kottáját adták ki és terjesztették kereskedésükben, valamint megjelentettek zenepedagógiai témájú könyveket is, összesen több mint 6000 kiadványt. 1908-ban testvére kivált, önálló céget alapított, ekkortól Bárd Ferenc és Fia Színpadi Kiadó néven már prózai színpadi művek kiadásával is bővítette kínálatát, és Bécsben megnyitotta német nyelvű fiókkiadóját, elősegítve ezzel magyar szerzők külföldi megismertetését.

június 25.

100 éve született Koncz Sándor református lelkész, levéltáros
(Diósgyőr, 1913. június 25. – Sárospatak, 1983. március 29.)

Diósgyőr-vasgyári munkáscsaládból származott. Református teológiát végzett Sárospatakon, három tanévben ösztöndíjasként neves európai egyetemeken tanult, doktori címét Debrecenben szerezte. 1938-tól missziói lelkész Budapesten, majd hittanár Marosvásárhelyen, a háborús években tábori lelkész. 1943-tól egyetemi magántanár Debrecenben; Sárospatakon, a teológiai akadémián 1947-től 1951-ig, annak megszüntetéséig tanított. Bár ekkor egyháza püspöknek jelölte, azt lelkiismereti-politikai okokból nem fogadta el, ugyanígy a debreceni teológiai tanárságot sem. Büntetésből nem Diósgyőrbe, ahová meghívták, hanem Alsóvadászra került lelkésznek. 1966-tól kerülhetett vissza Sárospatakra mint egyházi levéltárigazgató. Teológiai munkássága jelentős, kéziratos hagyatékának feldolgozása folyamatban van.

július 4.

50 éve hunyt el Éberlein Antal méhész
(Újszentanna, 1883. április 7. – Miskolc, 1963. július 4.)

Tanítói oklevelet szerzett Aradon 1902-ben. Békés és Arad vármegyei településeken tanított, munkája mellett kezdett el méhészkedéssel foglalkozni. 1918-tól a gödöllői Állami Méhészeti Gazdaság vezetője. 1924-től Miskolcon élt; a tiszántúli méhészeti kerület felügyelőjeként, ill. a miskolci méhészeti kerület vezetőjeként és egyesületi elnökként, szövetkezeti vezetőként aktívan részt vett a szakoktatásban, a szakmai innovációban. 1931–1939 között a Magyar Méh c. folyóirat rovatvezetője, és ezt követően az újabb szaklapokban is rendszeresen publikált. Nyugdíjas korában is aktív maradt: 1947-ben főfelügyelővé nevezték ki.

július 7.

140 éve született Ferenczi Sándor orvos, pszichoanalitikus
(Miskolc, 1873. július 7. – Budapest, 1933. május 22.)

Neves miskolci zsidó könyvkereskedő családból származott; az itteni református gimnáziumba járt. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. Hivatásának gyakorlását budapesti kórházakban kezdte, emellett bírósági orvos szakértő; egyre inkább az ideggyógyászattal foglalkozott, 1900-tól magánrendelésén, majd rendelőintézetben. 1908-ban személyesen is megismerve Sigmund Freudot, lelkes és legkedveltebb tanítványává válik hosszú évek termékeny kapcsolatával, ugyanakkor Freudtól önállósuló, előremutató gondolatokat is kimunkálva, s ezzel nemzetközi ismertséget szerezve. Javaslatára alapítják meg a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesületet (melynek később egyik elnöke is volt), 1913-ban pedig ennek magyarországi társszervezetét, ezzel a pszichoanalízis magyarországi atyjának tekinthető, számos közvetlen tanítvánnyal. A Tanácsköztársaság idején egyetemi katedrát kapott, ezt követően tudományos tevékenységének élt, magánrendelést folytatott, külföldi vendégelőadásokat tartott. Sírja a farkasréti zsidó temetőben található Budapesten. Miskolc városa a rendszerváltás szabadabb légkörében ismerte fel szülöttének nagyságát, ekkor állítottak emléktáblát (akkor még tévesen) feltételezett szülőhelyén, neveztek el róla utcát és egészségügyi szakközépiskolát.

július 11.

100 éve született Perczel Erzsébet textilművész
(Miskolc, 1913. július 11. – Budapest, 1993. február 23.)

A textiliparáról híres morvaországi Brünnben tanulta szakmáját, majd Párizsban divatházak számára dolgozott. 1946-ban hazajött Magyarországra, itt is ipari textiltervező, de mellette egyéni hangú kézműves alkotóművészként bontakozott ki. Több hazai és külföldi kiállítása közül a Miskolci Galériában 1982-ben volt egyéni kiállítása. Kutatási területéhez tartozott a népi szövés technikája és formavilága.

augusztus 3.

150 éve született Gárdonyi Géza író
(Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.)

Az egyik legkedveltebb magyar írónk, a néptanító, az újságíró, az „egri remete” hányattatott, de mégis boldog gyermekkort tudhatott maga mögött. A Ziegler család Sályról költözött Hejőcsabára, az 1873–1874-es tanévben az itteni elemi iskola tanulója volt, itt végezte a negyedik osztályt, a következő tanévet már sárospataki kollégistaként kezdte. Az eredeti iskolaépület falán 1933-ban avattak emléktáblát. Miskolc-Hejőcsabán általános iskola, művelődési ház, utca, valamint korábban ifjúsági park, városi fiókkönyvtár lett róla elnevezve.

augusztus 8.

80 éve született Dézsi János építészmérnök
(Miskolc, 1933. augusztus 8. – Miskolc, 2004. szeptember 24.)

Apja négygyermekes kőművesmester volt, 15 éves korában félárván maradván anyja és saját maga anyagi áldozatvállalásával tudott tanulni érettségi után még építőipari technikumban is. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1958-ban. Mindvégig miskolci tervezővállalatoknál dolgozott, hamar vezető beosztásban, leghosszabb ideig az Északterv vállalatnál. Nevéhez fűződik Miskolcon többek között az ún. Sajtóház, a diósgyőri labdarúgó-stadion, a Vasas Művelődési Központ, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, a MATÁV Regionális Központja, az Avasi Gimnázium tervezése; sok lakóépület is került ki keze közül. A Magyar Építőművész Szövetség titkára, a Miskolci Városszépítő Egyesület egyik alapító alelnöke is volt. Ybl-díjas 1973-ban, 2004-ben nem sokkal halála előtt Pro Urbe-díjat kapott városától.

augusztus 21.

100 éve hunyt el Pfaff Ferenc építészmérnök
(Mohács, 1851. november 19. – Budapest, 1913. augusztus 21.)

A budapesti műegyetemen szerezte építész végzettségét. 1887-től a Magyar Államvasutak főépítészeként a legintenzívebb vasútfejlesztési korszakban számos nagyvárosban és kisebb településeken tervezett és kivitelezett vasúti épületeket, amelyek közül sok már műemléki védettséget élvez. Miskolcon a Gömöri pályaudvar (1899) és a Tiszai pályaudvar mai állomásépületei (1901) az ő nevéhez fűződnek. A rajtuk elhelyezett emléktáblákon kívül a 2002-ben róla elnevezett utca is emlékeztet személyére Miskolcon.

szeptember 12.

80 éve született Barczi Pál festő- és grafikusművész
(Sajószentpéter, 1933. szeptember 12. – Miskolc, 2003. június 17.)

1958-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Pap Gyula és id. Koffán Károly tanítványaként. 1959-től haláláig Miskolcon élt. 1987-től a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanáraként dolgozott. A látvány nyers valóságát ábrázolja tájképein és városképein. Korai munkái konstruktivista hatásról tanúskodnak, későbbi alkotásai archaizáló stílusúak. Témái a társadalmi, emberi problémák ábrázolásának körében mozognak.

szeptember 30.

100 éve hunyt el Veres Sándor operaénekes
(Hejőcsaba, 1859. április ? – Rákospalota, 1913. szeptember 30.)

Születési neve: Róth Mór; apja mészáros volt, ő is nála dolgozott fiatalon. 17 évesen Miklósy Gyula (1839-1891) vándortársulatában lépett föl először Miskolcon. Az őstehetséget Klár József (1831-1892) karnagy ismerte föl benne, aki segítette, hogy 1878-ban a budapesti Népszínházba kerüljön; itt első szerepével óriási sikert aratott, azonban egy inzultus miatt innen el kellett jönnie. Egy évtizedig állomáshelyei többek között: Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Kolozsvár társulatai. 1890-től 1895-ig az Operaház énekese volt változó sikerrel, majd kávéházakban, mulatókban lépett föl. Londonban, Párizsban és Amerikában is megpróbálkozott az énekesi karrierrel, míg végül a Royal Orfeum portásaként hunyt el. Kalandos élettörténetét visszaemlékezéseiben örökítette meg.

október 4.

100 éve született Pásztor Miklós festőművész, grafikus
(Vencsellő, 1913. október 4. – Budapest, 2004. június 15.)

Az Iparművészeti Iskola festészeti szakára járt. Miskolcon először színházi díszletfestőként dolgozott, majd rajzpedagógus. Jobbára csak a megyében mutatkozott be kiállításokon. Az Észak-Magyarország c. napilapból is ismert volt grafikáiról. Élete utolsó éveiben görög katolikus templombelsőket és ikonokat festett.

november 7.

175 éve született Porcs János tanár
(Miskolc, 1838. november 7. – Miskolc, 1932. október 1.)

Neves miskolci református családban született, itt érettségizett. Teológiai tanulmányokat végzett Sárospatakon, ugyanakkor irodalmi, történeti érdeklődése mindvégig inspirálta az írásra és beszédek tartására. Néhány évi vidéki és miskolci segédlelkészség és nevelősködés után 1867–1900 között a református főgimnáziumban tanított történelmet és német nyelvet, egy-egy tanévig közben igazgató is volt. 1870–1875 között egyházi jegyző, 1872-től városi képviselő. Rendszeresen cikkezett a helyi folyóiratokba, a Miskolcz c. lapnak szerkesztője is volt. Irodalmi hagyatéka, jelentős forrásértékű naplója még feldolgozásra és kiadásra vár. Családi sírja az avasi temető védett síremlékei közé tartozik.

november 10.

50 éve hunyt el Leszih Andor muzeológus
(Miskolc, 1880. szeptember 19. – Miskolc, 1963. november 10.)

Tősgyökeres miskolci családban született, a miskolci református gimnáziumban érettségizett. A numizmatika és a régiségek iránti személyes érdeklődésétől vezettetve, lévén biztosítási tisztviselő, gyakornokként kezdett el dolgozni a Borsod–Miskolci Múzeumban. 1905-ben megválasztották a múzeum vezetőjének, amely tisztet 1950-ig, nyugdíjazásáig töltötte be, országos viszonylatban is jelentős gyűjteményt kifejlesztve. Régészeti ásatásokat, néprajzi kutatásokat végzett a megyében, nem utolsósorban sokat és monografikus szinten írt Miskolc történetéről. Utcanévvel emlékezik meg róla városa.

november 20.

150 éve született Istvánffy Gyula néprajzkutató, tanár
(Miskolc, 1863. november 20. — Miskolc, 1921. február 12.)

Elemi iskolai tanulmányait Miskolcon végezte, majd az egri szemináriumban tanult. 1886-ban Budapesten polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Az 1890-es évektől folytatott néprajzi kutatásokat, eleinte a palócok életét tanulmányozta, majd a borsodi és a Mátra környéki népi hitvilágot, népszokásokat, építészetet kutatta. 1908-tól haláláig a miskolci polgári leányiskola igazgatója volt.

november 21.

125 éve hunyt el Ballagi Károly királyi tanácsos, tanfelügyelő
(Buj, 1824. április 24. – Miskolc, 1888. november 21.)

Középiskoláit Pápán, a jogot Debrecenben és Pesten végezte. 1848-1849-ben részt vett a szabadságharcban. Utána a pesti evangélikus, 1852-től a kecskeméti református, 1856-tól Nagykőrösön a református gimnázium, majd 1860 és 1869 között a tanítóképző tanáraként tevékenykedett. 1870. június 20-án Sopron és Moson vármegyék első tanfelügyelőjévé nevezték ki, és egyúttal királyi tanácsos is lett. Az 1870-es évektől kezdve főleg a földrajz didaktikai kérdéseivel foglalkozott. 1880-ban Miskolcra költözött, ahol (egészen haláláig) Borsod vármegye tanfelügyelőjeként egészen haláláig dolgozott. Számos tankönyvet és módszertani tanulmányt írt és szerkesztett.

80 éve született Kratochwill Ferenc jogász
(Budapest, 1933. november 21. – Budapest, 1993. október 14.)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem büntető eljárásjogi tanszékének docenseként miniszteri biztosi rangban kapott megbízást a Miskolci Egyetemen a jogászképzés megszervezésére 1980-ban. Ő lett itt az Állam- és Jogtudományi Kar első dékánja is. 1984-ben visszatért a budapesti egyetemre tanszékvezetőként, majd 1990-től a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatója. Halála után a Miskolci Egyetemen előadótermet neveztek el róla, annak falán domborművű portréjával.

december 8.

50 éve hunyt el Megay Géza muzeológus
(Miskolc, 1904. március 21. – Miskolc, 1963. december 8.)

Édesapja híres miskolci cukrász volt. Sokáig díjazás nélkül dolgozott a Borsod–Miskolci Múzeumban mint restaurátor és preparátor, részt vett ásatásokon és néprajzi gyűjtéseken is. 32 éves korában kinevezett múzeumi segédtiszt, 1947-től főtiszt, tudományos kutató, muzeológus, 1952–53-ban igazgató; majd visszatért a gyűjteménykezelési feladatokhoz, melyet nagy kézügyességgel és precizitással végzett. Széles körű ismeretterjesztő munkáját is nagy odaadással végezte, különösen az ifjúság körében.

175 éve született Ormody Vilmos biztosítótársasági vezérigazgató, főrendi tag, közgazdasági szakíró
(Miskolc, 1838. december 8. – Budapest, 1932. december 7.)

1957-ben lépett az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alkalmazásába, melynek 1881-ben igazgatója, 1898-ban pedig vezérigazgatója lett, 1925-től haláláig igazgatósági elnök volt. Ő alapította a Nemzeti Balesetbiztosító Rt.-t 1893-ban. A biztosításügy elméleti, jogi kérdéseivel is foglalkozott. Jelentős művészetpártoló tevékenysége: alapító tagja a Kisfaludy Társaságnak és bizottsági elnöke a Magyar Írók Segélyegyletének. 1897-ben magyar nemességet kapott ormódi előnévvel. 1906-ban főrendiházi tag lett.

december 13.

150 éve született Serédi Jenő orvos, író, újságíró
(Miskolc, 1863. december 13. – Auschwitz, 1944. ?)

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. Közmegbecsülésnek örvendő orvos volt Felsőzsolca körzetében négy évtizedig. Fiatal korától írt, 23 évesen jelent meg első önálló elbeszéléskötete, később több színdarabját is bemutatták. A miskolci irodalmi életben folyóirat-szerkesztőként, irodalomszervezőként volt jelen. 81 évesen származása miatt gyermekeivel együtt deportálták.

december 24.

220 éve született Déryné Széppataki Róza színművész
(Jászberény, 1793. december 24. – Miskolc, 1872. szeptember 29.)

Gyógyszerész apja halála után Pestre kerülve látta először a kolozsvári társulat színi előadását, s hozzájuk jelentkezett. 16 éves korában lépett föl először kisebb, majd nagyobb szerepekben osztatlan sikerrel. 1815-ben ezzel a társulattal Miskolcra jött, ahol négy évet töltve, annyira megszerettették a város polgáraival a színjátszást, hogy ez inspirálta az első színházépítést. Nyughatatlan természetének megfelelt a vándorszínész élet, országos ismertségét is ez hozta, a korabeli magyar nyelvű színjátszás legünnepeltebb művésznőjévé válva, de még a pesti német színházban is vendégszerepelt; hosszabb ideig Kolozsváron, Kassán játszott még, majd újra Pesten. Utolsó éveiben már kritikákat kapva a Nemzeti Színházból vonult vissza pályájáról 1847-ben, a tőle sokáig különváltan élő volt színész férje, Déry István (1792–1862) diósgyőri birtokára. Férje halála után beköltözött Miskolcra, húgához, a szintén volt színésznő, Kilényiné Széppataki Johannához (1798–1878), a Hunyadi utcába. Utoljára még egy estére színpadra lépett Miskolcon, 1869-ben, keresztfia, Egressy Ákos (1832–1914) társulatigazgató felkérésére. A Nemzeti Színháztól kapott segélyért viszonzásul 1869 és 1872 között megírta forrás- és irodalmi értékű emlékiratait. A miskolci Szent Anna-temetőben nyugszik; az emléktáblával megjelölt miskolci lakóházain kívül szobránál is emlékezhetünk rá a Miskolci Nemzeti Színház róla elnevezett udvarában, továbbá a mellette lévő utcában.