január 8.

150 éve hunyt el Déry István színművész, író
(Szekszárd, 1792 — Diósgyőr, 1862. január 8.)

A magyar színészet alapítóinak egyike. 1808-ban Pesten kezdte színészi pályáját. 1813-ban feleségül vette Széppataki Rózát, de rövid házasság után elváltak. 1815-ben visszavonult a színészettől, ispáni és uradalmi tiszt lett. 1821-től 1822-ig Miskolcon, 1833-ban Egerben és Budán átmenetileg visszatért a színpadra. Élete utolsó időszakában a királyi kamara diósgyőri uradalmának gazdatisztje volt.

január 21.

75 éve született Mihályfy Sándor filmrendező, forgatókönyvíró
(Miskolc, 1937. január 21. — Budapest, 2007. január 1.)

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után segédmunkás, majd könyvesbolti eladó volt. Pályafutását a Balázs Béla Stúdióban dokumentumfilmek rendezésével kezdte, később tévéjátékokat, játékfilmeket készített. Legnagyobb sikerét az Indul a bakterház c. 1980-ban bemutatott játékfilmmel érte el. Nevéhez fűződik az Ábel-trilógia is: az Ábel a rengetegben (1993), az Ábel az országban (1994) és az Ábel Amerikában (1998). Munkásságáért 1985-ben Balázs Béla-díjjal, 1990-ben érdemes művész elismeréssel tüntették ki.

január 22.

70 éve született Tóth Pál szociológus, országgyűlési képviselő
(Újpest, 1942. január 22. — Miskolc, 1997. augusztus 18.)

Miskolcon, a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Történelem-földrajz szakos középiskolai tanári oklevéllel először a Nehézipari Műszaki Egyetemen könyvtáros, majd a Marxizmus-leninizmus Tanszéken belül alakult Szociológiai Szakcsoport kutatója. 1975-től 1981-ig az ÉSZAKTERV építészmérnöki irodán várostervezéssel foglalkozott, majd ismét az egyetemen kutató, 1985-től haláláig pedig a Szociológiai Tanszék adjunktusa volt. A településszociológia mellett a cigányság társadalma és az ifjúság szubkultúrája is érdeklődési területe volt. 1989-ben lépett be a Magyar Szocialista Pártba, amelynek 1990-től önkormányzati, majd 1994-től országgyűlési képviselője. Közlekedési baleset áldozata lett Miskolcon. 1998-ban a város posztumusz díszpolgári címet adományozott neki. Egyeteme díjat alapított emlékére, melyet szociológus hallgatók nyerhetnek el pályamunkáikkal.

január 29.

150 éve született Weidlich Pál kereskedő
(Mogyoró-Kál, 1862. január 29. — Miskolc, 1946. október 25.)

Sokgyermekes zsidó családban született Vas megyében, apja jószágkormányzó volt. Kereskedőnek tanult Szombathelyen és Bécsben. 19 éves korában lett a legnagyobb múltú miskolci fűszerkereskedő üzletház, a „Fekete Kutyához” (Széchenyi u. 35.) vezetője. Külkereskedelmi kapcsolatainak építésére fiatal korától utazni vágyott, Baross Gábor szakminiszter tanulmányi ösztöndíja által támogatva jutott el még Kínába is. 29 éves korában családi kapcsolatok révén átvette az üzlet tulajdonlását, 1911-re pedig átköltöztette az általa építtetett új, modern épületbe, amelyet a miskolci köztudat Weidlich-palotaként ismer (Széchenyi u. 19.). Színvonalas külföldi termékekkel látta el Miskolcot, magyar élelmiszerrel, főként tokaji borral pedig külföldöt. Törvényhatósági bizottsági tagként karitatív társadalmi tevékenységet is folytatott.

február 9.

100 éve született Házi Tibor asztaliteniszező
(Miskolc, 1912. február 9. — Egyesült Államok, Bethesda, 2000. február 18.)

1931-től a Duna Sport Club asztaliteniszezője volt. 1932-től 1938-ig volt a magyar válogatott tagja. Világbajnoki címeit — összesen nyolc érmet — többnyire a magyar csapat tagjaként szerezte. Legjobb egyéni eredménye az 1933-ban Párizsban és 1938-ban Londonban elért 3. helyezés. Az aktív sportolást 1938-ban fejezte be. Visszavonulása után külföldre távozott és az Egyesült Államokban telepedett le.

március 7.

200 éve született dr. Bizony Tamás jogász, bíró
(Miskolc, 1812. március 7. — Miskolc, 1893. január 19.)

Tősgyökeres miskolci család tagja; Bizony Ákos (1846-1922) jogász, politikus, „Miskolc bölcse” édesapja. Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon, a jogot Debrecenben végezte. Miskolci joggyakorlat után 1836-ban Pesten tett ügyvédi vizsgát, s ott nyitott magánügyvédi irodát, melyet a forradalom kitöréséig vezetett. 1851-től járásbírói hivatalt vállalt Monoron, majd Nagykőrösön. 1856-ban Miskolcra ügyvédi állásra pályázott, melyet el is nyert; 1872-től törvényszéki főbíró lett. Mindemellett mezőnyéki családi földbirtokán eredményesen gazdálkodott; anyagi helyzetéből adódóan 1862-től pedig mintegy negyed századon át (két tanév kivételével) a református főgimnázium iskolakormányzói felelős tisztét is ellátta.

március 14.

85 éve született Berecz József újságíró, könyvtáros
(Nyíregyháza, 1927. március 14. — Budapest, 2006. december 25.)

A nyíregyházi evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1945-ben. 1947-ben Budapestre költözött, a Szabad Szó, illetve a Szabad Föld újságírója lett. 1954 és 1957 között a Magyar Nemzet szerkesztője, rovatvezetője. Később Nagykállón lett a járási könyvtár vezetője. Közben 1959-ben elkezdte tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-könyvtár szakán, 1964-ben szerzett diplomát. 1960-tól ismét Budapesten élt, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum könyvtárosaként tevékenykedett. 1969-ben került Miskolcra, 1975-ig az Észak-Magyarország c. napilap rovatvezetője, 1976-tól a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója volt. 1986-tól a Déli Hírlap olvasószerkesztőjeként dolgozott, 1990-től a Miskolci Bölcsész Egyesületben sajtótörténetet tanított. Jelentős sajtótörténeti, könyvtártörténeti, művelődéstörténeti kutatásokat végzett.

március 16.

200 éve született Palóczy Tamás jogász, honvédőrnagy
(Miskolc, 1812. március 16. — Svájc, Genf, 1866)

Palóczy László (1783-1861) egyik fia volt. A jogi végzettség megszerzése után az egri járásban főszolgabíróként működött. A szabadságharc cselekményeibe bekapcsolódott 1848 szeptemberétől, mint az esztergomi önkéntes nemzetőrszázad parancsnoka, 1849. januártól pedig a 71. honvédzászlóalj századosaként Komáromot védte. Szeptemberben Klapka György őrnaggyá léptette elő. 1853-57-ben függetlenségi szervezkedésekben való részvétel miatt várfogságba került. 1860-1864-ig az olaszországi magyar légiónál szolgált, végül Svájcban talált menedéket.

március 17.

150 éve hunyt el gróf Fáy István zongoraművész, zeneszerző, zenei szakíró, műgyűjtő
(Pécel, 1807. augusztus 12. — Füles, 1862. március 17.)

A kor zenei életének egyik fő hazai organizátora volt, zongoravirtuózként és zeneszerzőként is ismerték. Élénk publicisztikai tevékenységet folytatott zenei kérdésekben. Összegyűjtötte és „Régi magyar zene gyöngyei” címen közzétette az első magyar műzenei alkotásokat zongoraátiratban. Átfogó magyar zenetörténeti műve kéziratban maradt fenn. Fáji kastélyát a zene, a képzőművészetek és a szellem otthonává tette az évente háromszor megrendezett hangversenyek, nívós műgyűjteménye és könyvtára által. Utóbbiakat utód nélküli halála után a nemzetnek szándékozott felajánlani, mégis szétszóródtak. Mint máltai lovagot a miskolci minorita templom oldalfalának kriptájába temették, amelyet 2009-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánított.

március 25.

200 éve született Bató István kereskedő
(Miskolc, 1812. március 25. — Miskolc, 1890. április 6.)

Miskolc gabona- és borkereskedőjeként nagy vagyont halmozott fel. A Bató-legenda az 1837-ben született Eszter nevű lányához fűződik. Eszter férje, Piskóty János ügyvéd 1864-ben meghalt, s bánatában egy év elteltével a fiatal özvegy is elhunyt. Bató István 1866-ban Eszterről elnevezett harangot készíttetett a Kossuth utcai református templom számára. A család síremléke a Deszka temetőben található. A Bató-emlékszoba a Kossuth u. 15. sz. alatti Nyilas Misi Házban kapott helyet.

április 2.

80 éve született dr. Bodgál Ferenc néprajzkutató, muzeológus
(Miskolc, 1932. április 2. — Miskolc, 1972. szeptember 2.)

Tanulmányait a budapesti ELTE bölcsészettudományi karán, muzeológus-néprajz szakon végezte és 1961-ben bölcsészdoktori fokozatot szerzett. Az egri Dobó István Múzeum, majd a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársa volt. Kiemelkedő kutatásokat végzett a népi fémművesség (kovácsmesterség, rézöntés) területén. Számos tanulmánya jelent meg az észak-magyarországi néprajzi gyűjtések történetéről és az észak-magyarországi betyárhagyományokról is. Síremléke a mindszenti katolikus temetőben található.

április 9.

150 éve született dr. Dálnoky Nagy Lajos színműíró, költő, műfordító
(Miskolc, 1862. április 9. — Arad, 1937. március 2.)

Középiskolai tanulmányait a miskolci református líceumban és a pozsonyi gimnáziumban végezte, ezután Budapesten, a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult jogot, itt 1886-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1886-tól 1887-ig Miskolcon Borsod vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1887 és 1891 között Budapesten a Belügyminisztérium segédfogalmazója, 1891-től Arad vármegye főjegyzője, majd 1899-től 1918-ig a megye alispánja volt. Az aradi Kölcsey Egyesület elnökévé, később tiszteletbeli elnökévé választották. Géraldy, Verlaine és Heine több versét fordította magyarra, de elsősorban színdarabjaival vált ismertté. Sírja a mindszenti katolikus temetőben található.

április 14.

175 éve született Lichtenstein József kereskedő
(Miskolc, 1837. április 14. — Miskolc, 1914. január 20.)

Kereskedőcsaládban született. Apja alapította 1825-ben Miskolc legnagyobb „kereskedő-házát”. Bécsben végezte tanulmányait. 1874-ben az országos iparegylet egyik alapítója. 1874-től haláláig tagja volt Miskolc város képviselőtestületének. Kezdeményezője volt a Miskolci Hitelintézet megalapításának, elnöke a Gőztéglagyárnak, alelnöke a Borsod-Miskolci és debreceni István Gőzmalomnak, a Miskolci Villamossági Rt. igazgatóságának tagja, alelnöke a Miskolci Nemzeti Kaszinónak, felügyelője a Duna-biztosító Társaság miskolci vezérügynökségének. Halála előtt, 1914-ben „homrogdi” előnévvel nemességet kapott. Síremléke a mindszenti evangélikus temetőben található.

április 24.

75 éve született Rékassy Csaba grafikus- és festőművész
(Budapest, 1937. április 24. — Budapest, 1989. május 17.)

1962-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán általános murális szakon, bár oklevele szerint festőművész, inkább grafikusként vált ismertté, noha ezen túl foglalkozott kerámiával, fazekassággal, rézművességgel, faintarziával, papírmerítéssel, tűzzománccal is. Rendszeresen bemutatta munkáit csoportos és egyéni tárlatokon, külföldön is. A ’60-as években rövidebb ideig Miskolcon is élt feleségével, Ágotha Margit (1938- ) grafikusművésszel, aki helyi származású volt. 1963-tól részt vett a miskolci Országos Grafikai Biennálékon, amelynek nagydíját 1975-ben kapta. Miskolcon 1978-ban a József Attila Könyvtárban volt önálló kiállítása, 1996-ban a Miskolci Galériában pedig életműkiállítással emlékeztek rá. Könyvek, főleg gyermekkönyvek míves illusztrátoraként sokak számára ismert a neve.

április 28.

180 éve született Vadnay Károly író, újságíró, országgyűlési képviselő
(Miskolc, 1832. április 28. — Budapest, 1902. július 27.)

Apja Vadnay Lajos (1804-1888) neves miskolci politikus, főbíró volt; szülővárosában végezte tanulmányait irodalmi érdeklődéssel. 1847 júliusában náluk szállt meg Petőfi Sándor miskolci tartózkodása alkalmával, és a fiút biztatta a versírásra. Részt vett a szabadságharc ütközeteiben. Hazatérését követően Pesten lett újságíró a Hölgyfutárnál, itt és más irodalmi lapokban, valamint önálló kötetekben jelentek meg elbeszélései és egyéb művei. 1864-ben egyik alapítója volt a Fővárosi Lapok c. nívós, liberális szemléletű, irodalmi, kritikai, társadalmi napilapnak, melyet mintegy három évtizeden át szerkesztett nagy szakértelemmel. Bár mindennapjai a fővárosi kulturális közéletben teltek, 1884-től 1893-ig Miskolc déli kerületének kormánypárti országgyűlési képviselője is lett. Utolsó évtizedében a hivatalos Budapesti Közlöny szerkesztésével bízták meg.

április 29.

100 éve született dr. Árokszállásy Zoltán biológus, tanár, író
(Máramarossziget, 1912. április 29. — Miskolc, 1981. november 15.)

A miskolci református gimnáziumba járt 6 évig, majd Szegeden érettségizett. Ezt követően a szegedi tudományegyetemen földrajz-természetrajz szakon tanult, harmadik szakként felvette a kémiát is. Summa cum laude minősítéssel doktorált földtan szakon. 1936-tól 1948-ig a miskolci református gimnázium tanára. 1950-től 1965-ig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanított biológiát és őslénytant. 1980-ban Pro Urbe díjban részesült. Nevéhez fűződik az első biológia reformtankönyv. Életműve, emléke előtt tisztelegve 1998-tól minden évben biológia versenyt rendeznek a Földes Ferenc Gimnáziumban.

70 éve született Veczán Pál evangélikus lelkész
(Budapest, 1942. április 29. — Miskolc, 2004. október 20.)

Budapesti polgári családban nevelkedett. Az Evangélikus Teológiai Akadémia elvégzése után, 1968-ban rögtön Miskolcra került. Kezdetben a belvárosi gyülekezet segédlelkészeként, majd másodlelkészeként szolgált, 1976-tól haláláig a diósgyőri egyházközség nagyrabecsült lelkipásztora, 1997-tõl a Borsod-Hevesi Egyházmegye esperese volt. A rendszerváltás után aktív közéleti szerepet vállalt Miskolc társadalmi és kulturális életében. Halála után egy évvel keresztény közéleti díjat alapítottak tiszteletére.

május 10.

150 éve született Herke Mihály író, költő
(Szeged, 1862. május 10. — Miskolc, 1945. június 17.)

Szülővárosában, Szegeden volt MÁV-tisztviselő. Diákkorától személyes barátság fűzte a szintén szegedi Dankó Pista (1858-1903) cigányprímáshoz, akiről anekdotikus elemekkel szőtt életrajzi könyvet írt, mely 1933-ban jelent meg (2009-ben újra kiadták). Ezen kívül írt magyar történelmi regényeket, Rózsa Sándor (1813-1878) betyárról életrajzi regényt, továbbá epikus költeményeket.

május 13.

20 éve hunyt el Csabai Kálmán grafikus- és festőművész
(Csáktornya, 1915. június 25. — Miskolc, 1992. május 13.)

1933 és 1938 között végezte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1933-tól nyaranta a miskolci Művésztelepen dolgozott, amelynek legrégibb alkotója és egyik alapító tagja volt. 1939-ben telepedett le véglegesen Miskolcon, és attól kezdve — művészi tevékenysége mellett — egészen 1975-ös nyugdíjba vonulásáig középiskolákban tanított.
Elsősorban tájképfestőként ismert, a plein air hagyományait folytatta, de tematikus képeket is festett. A város művészeti életének egyik kiemelkedő szervezője volt. Részt vett a Miskolci Galéria, a Szőnyi István Terem és a Képtár szervezésében. A festészeten kívül grafikával is foglalkozott, alkotásaival megjelent az Országos Grafikai Biennálén.

május 22.

90 éve született Benedek Miklós újságíró
(Sajószentpéter, 1922. május 22. — Miskolc, 1989. december 1.)

A miskolci Lévay József Református Gimnáziumban érettségizett 1940-ben. 1955-től az Észak-Magyarország c. napilap újságírója, 1970-től haláláig a kulturális rovat vezetője. Az 1970-es években a Déli Hírlapban, a 80-as években pedig az Észak-Magyarországban jelent meg cikksorozata Miskolc közelmúltjának emlékeiről. Számos színház-, film- és televíziókritikát is írt. Munkásságát 1985-ben Pro Urbe díjjal jutalmazták.

június 20.

170 éve született Szalóczy Bertalan író, református lelkész
(Miskolc, 1842. június 20. — Bőcs, 1895. november 2.)

Református lelkészcsaládban született Miskolcon, az itteni református gimnáziumban tanult, majd a sárospataki teológián. Rövid ideig Tiszadorogmán, majd hosszabb ideig Borsodgeszten, élete utolsó két évében pedig Bőcsön volt lelkész. Írt verseket, népies tematikájú elbeszéléseket és színművet is. Vereskövi álnéven miskolci lapokban rendszeresen publikált, a fővárosi irodalmi lapokban megjelent írásai országos ismertséget hoztak számára, melyek önálló kötetben is megjelentek.

június 23.

175 éve szültetett Stiller Bertalan belgyógyász
(Miskolc, 1837. június 23. — Budapest, 1922. január 3.)

Egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. A budapesti Zsidókórházhoz köthető egész pályája, itt a belgyógyászati klinika osztályvezető főorvosa volt közel 40 évig, 1889-től 76 éves korában történő nyugdíjba vonulásáig a kórház igazgatója is. Nemzetközileg elismert, széles körű belgyógyászati tudományos munkássága érdemeként egyetemi magántanári és udvari tanácsosi címet kapott. Többek között kimutatta az összefüggést az aszténiás lelki alkat és egyes gyomorbetegségek között.

június 30.

100 éve született ifj. Nagy Ferenc zeneszerző, nótaszerző
(Miskolc, 1912. június 30. — Budapest, 1994. március 21.)

Miskolcon kereskedelmi középiskolai tanulmányok mellett hegedülni tanult. 22 éves korában Budapestre került. Főként magyar nóták, táncdalok, sportindulók zenéjét szerezte. Kedvelt nótái: Balatonnak édes vize, Hej az anyád ne sirasson te kislány, Kurta szoknyát hord a rózsám, Sohasem kerestél, Egy kicsike virág, Kóbor őszi széllel.

július 27.

135 éve született dr. Bruckner Győző történész, akadémikus, jogász
(Felsőlövő, 1877. július 27. — Budapest, 1962. április 7.)

1901-ben a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem szakon szerzett oklevelet és egyúttal bölcsészdoktori címet. Tanári működését 1902. október 1-én kezdte az eperjesi evangélikus kollégiumban, majd 1903 és 1919 között Iglón főgimnáziumi tanár volt. 1919-ben az Eperjesről Miskolcra helyezett jogakadémia nyilvános rendes tanára, 1923 és 1944 között a jogakadémia dékánja lett. 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1923 és 1944 között A Miskolci Jogakadémia Almanachjának, 1925 és 1944 között a Miskolci Jogászélet c. szakfolyóirat szerkesztője volt.

augusztus 21.

100 éve született Sassy Iringó gordonkaművész
(Miskolc, 1912. augusztus 21. — Pécs, 1999. augusztus 19.)

Sassy Csaba (1884-1960) neves miskolci író egyik lánya. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, már 9 éves korában felvették volna a budapesti Zeneakadémiára, de anyagiak hiányában csak 14 évesen kezdhette meg tanulmányait, Schiffer Adolf növendékeként. Pécsre 1940-ben azért került, mert itt volt hiány csellistából. Zeneiskolai, konzervatóriumi, majd főiskolai gordonkatanárként dolgozott nyugdíjazásáig, előadóművészként gyakran szerepelt a pécsi szimfonikus zenekar szólamvezetőjeként, ill. különböző kamarazenekarokban.

augusztus 25.

125 éve született Fazekas Sámuel újságíró
(Gönc, 1887. augusztus 25. — Miskolc, 1937. december 11.)

Eredetileg nyomdász volt, az I. világháború idején lett a Kassán megjelenő Felsőmagyarország c. néplap munkatársa. Később Egerben, majd Brassóban volt újságíró.1918-ban alapította meg Miskolcon a Reggeli Hírlapot, amelyet az ország legjobb és legnívósabb vidéki lapjává fejlesztett.

augusztus 27.

200 éve született Szemere Bertalan politikus, miniszterelnök, író
(Vatta, 1812. augusztus 27. — Pest, 1869. január 18.)

A Borsod megyei Vattán született szegény nemesi családban, tanulmányait Sárospatakon és a miskolci evangélikus gimnáziumban végezte. 1832-től, a jogászi oklevél megszerzését követően Borsod vármegyei gyakornok, majd tiszteletbeli aljegyző, ill. táblabíró lett. Palóczy László oldalán részt vett a pozsonyi országgyűlésen. 1836-1838 között tanulmányúton járt számos európai országban, a külföldi politikai életet vizsgáló úti élményeiről nagysikerű könyvben számolt be. 1848 márciusában az első független magyar kormány belügyminiszterévé, az 1848. júniusi választásokon Miskolc országgyűlési képviselőjévé is választották. Kossuth Lajos kormányzósága idején, 1849 májusától miniszterelnök és belügyminiszter volt. A szabadságharc végnapjaiban a Szent Korona és a koronázási jelvények Orsován való elrejtése neki köszönhető. Törökországba, majd Franciaországba menekült, később Angliában is élt. 1865-ben hazatérhetett, de már a rajta elhatalmasodó elmebaj terhével. Először Budán temették el, de két évvel halála után Borsod vármegye a miskolci avasi temetőben adott számára méltó nyughelyet.
Reformkori miskolci ténykedésének köszönhető a kulturális és gazdasági élet számos intézményének fejlesztése vagy létrejötte (színház, kaszinó, olvasókör, iparvédő egyesület, biztosító társaság). Miskolcon nevét utca, középiskola viseli; 1992-ben a város ún. közéleti díjat alapított tiszteletére. Köztéri szobra a róla elnevezett kertben emelkedik a megyeháza mellett, 1906 óta.

október 3.

120 éve született Meilinger Dezső festő- és grafikusművész
(Eger, 1892. október 3. — Miskolc, 1960. május 11.)

Meilinger Dezső a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol 1914-ben rajztanári oklevelet szerzett. Művészeti tanulmányait a Szolnoki Művésztelepen folytatta. 1919-ben telepedett le Miskolcon. Nyitray Dániel szobrászművésszel közösen képzőművészeti szabadiskolát hozott létre. Ebből nőtt ki a későbbi Miskolci Művésztelep, amely 1921-ben jött létre az egykori Egri Miksa-féle vízgyógyintézet épületében és parkjában. A telepnek eleinte gondnoka, majd később tanára lett. Alapító tagja volt a Miskolci Művészek Társaságának. Stílusát a posztimpresszionizmus és a nagybányai hagyományok határozták meg. Életművében a tájkép a domináns műfaj, de megtalálhatók vallásos témájú temperaképek, illetve portrék is. Miskolcon szinte évente voltak egyéni vagy csoportos tárlatai. 1986-ban a Herman Ottó Múzeum, 2005-ben a Miskolci Galéria emlékkiállítást rendezett alkotásaiból.

október 4.

100 éve született Raisz Iván matematikus
(Diósgyőr-Vasgyár, 1912. október 4. — Miskolc, 1986. augusztus 1.)

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet, az Eötvös Kollégium tagjaként. A miskolci Evangélikus Tanítóképző intézetben kezdett el tanítani, majd 1950-től a Nehézipari Műszaki Egyetem Matematika Tanszéke volt hivatása színhelye. Tudományos szakterületei művelése mellett általános, ill. alkalmazott, műszaki matematikai tankönyvek társszerzője.

október 12.

90 éve született dr. Prónay Gábor orvos
(Heréd, 1922. október 12. — Miskolc, 1992. május 15.)

A Sárospataki Református Kollégium angol nyelvi internátusának diákja volt. Szegeden szerzett orvosi diplomát, majd belgyógyászati szakvizsgájáig az egyetem klinikáján gyakornokként és tanársegédként tevékenykedett. 1953-ban került Miskolcra, először az akkori Honvéd Kórházban, 1956-tól pedig bő három évtizeden át a megyei kórház belgyógyászatán dolgozott osztályvezető főorvosként. Országosan és nemzetközileg is elismert gasztroenterológus volt, iskolateremtő egyéniség, egyetemi oktató. 1994-ben Miskolc posztumusz Pro Urbe díjat adományozott számára. 1999-ben a Magyar Gasztroenterológiai Társaság emlékérmet alapított tiszteletére.

december 18.

125 éve született Marjalaki Kiss Lajos történész, geográfus, tanár
(Kisújszállás, 1887. december 18. — Miskolc, 1972. május 1.)

Gimnáziumi tanulmányai után Kisújszállásról Debrecenbe került, 1902–1906 között szerzett tanítói oklevelet. Tanítói pályáját Szinpetriben kezdte, majd visszakerült szülővárosába. 1910–1913 között Budapesten tanult és történelem-földrajz szakos diplomát szerzett. 1913–1918 között Abrudbányán (Erdély) tanított, 1919-től Miskolcon polgári iskolai, ill. általános iskolai tanárként dolgozott nyugdíjazásáig (1950). 1923-tól haláláig a Borsod-Miskolci (később Herman Ottó) Múzeum munkatársa, régésze volt. Legjelentősebb munkája az 1923-ban Mezőnyéken feltárt, 68 sírból álló avar temető. Az 1920-as évek második felétől tankönyvírással is foglalkozott. 1926-ban Magyarország, majd Európa és Ázsia c. földrajzkönyvei jelentek meg. Rendszeresen publikált Miskolc első tudományos folyóiratában, a Történelmi és Régészeti Közleményekben. Síremléke az avasi református temetőben található, egykori lakóházát emléktábla jelzi.

75 éve született Sulyok Katalin újságíró
(Miskolc, 1937. december 18. — Budapest, 1993. november 17.)

Születési neve: Darvas Katalin. Évtizedeken át volt a népszerű Nők Lapja c. hetilap társadalmi problémákra érzékeny újságírója, továbbá több sikeres szociográfiai riportkönyv szerzője, melyekben fő témájaként a nők helyzetével foglalkozott empatikusan. 1982-ben Rózsa Ferenc-díjjal jutalmazták.

december 19.

125 éve született Palcsó Dezső festőművész
(Beje, 1887. december 19. — Miskolc, 1966. május 30.)

A Gömör vármegyei Bejéről származik, a közeli Sajókazára költözött, rövidebb ideig Miskolcon is élt. A Képzőművészeti Főiskolán 1918-ban végzett, Ferenczy Károly tanítványa volt, a nagybányai festőiskola stílusában alkotott, főként tájképeket. Országos kiállításokon mutatkozott be, egyéni kiállítását Miskolcon 1946-ban rendezték, Imreh Zsigmonddal közösen. Igazi művészetpedagógiai egyéniség volt általános iskolai rajztanárként és megyei képzőművészeti alkotókörök vezetőjeként.

Események

435 éve

1577-ben épült a gótikus református templom mellett álló avasi harangtorony. Innen szól 1941. május 1-je óta a belvárosban is jól hallható harangjáték. A torony az 1554-ben elpusztult Szent Mihály-temetőkápolna helyén épült.

270 éve

1842-ben jelent meg az első közérdekű híreket tartalmazó újság, a Miskolczi Értesítő.

250 éve

1762-ben nyíltak meg az Arany Szarvas Gyógyszertár műemlék patika, a Széchenyi utca és az Erzsébet tér sarkán. Egyike volt Miskolc két első patikájának. 1897-ben került mai épületébe. Nevét az aranyszarvasos cégérről kapta, melyet az első patikus, az Egerből Miskolcra költözött dr. Trangus Illés az egri kanonoktól kapott.

215 éve

1797-re készült el a Hunyadi utca 8. szám alatt, az úgynevezett Luther-udvarban található belvárosi evangélikus templom. Oltárképét Székely Bertalan festette 1897-ben (Jézus a Getsemáne-kertben), orgonája 1845-ben készült. A parókia 1847-ben épült, ennek emeletén kapott helyet a paplak és a Theöreök-féle könyvtár, amely akkor a város legnagyobb könyvgyűjteményévé vált, 1878-tól Miskolc első nyilvános könyvtára volt – ma egyházi gyűjtemény.

200 éve

1812-ben alapította az első nyomdát Szigethy Mihály, aki Dimitri Grabovszki görög kereskedő invitálására telepedett át Nagyváradról Miskolcra. Nyomdáját a mai Városház tér 3. szám alatt rendezte be.

150 éve

1862-ben indult útjára Miskolcon az első tömegközlekedési jármű a “Tiszai indóház” (ma Tiszai pályaudvar) átadása után három évvel. A meglehetősen nagy, 20 kilométeres vonalhosszon, a Tiszai indóház – Diósgyőr, illetve a belváros – Tapolca útvonalakon lóvontatású közúti járművek, omnibuszok közlekedtek. Egykori feljegyzések szerint 1871-ben mindössze 36 egy-, illetve kétfogatú bérkocsi közlekedett a városban.

115 éve

1897. július 10-én indult el, az országban harmadikként az első miskolci villamosjárat, a Tiszai pályaudvar és a Szent Anna tér között, valamint a Szeles utca és a Népkert között.

100 éve

1912. április 18-án kelt okiratában I. Ferenc József császár Mindszenti előnévvel nemességet adományozott Szendrei János történetírónak érdemei elismeréséül.

100 éve

1912. szeptember 1-jén alapították Észak-Magyarország első szakképző intézményeként a mai Andrássy Gyula Szakközépiskola jogelődjét, mint fémipari szakiskolát. A Magyar Királyi Állami Fémipari Szakiskolában az oktatás 1912. október 2-án indult, de még ideiglenes helyén, a Csabai kapu 17. sz. alatt (a végleges iskolaépület csak 1927-re készült el).

100 éve

1912. szeptember 7-én nyitotta meg Király Pál ún. bioscop színházát, azaz szövegalámondásos moziját a Búza téren.

85 éve

1927. június 17-én nyitották meg az első népkerti sportcsarnokot a Vigadó épületének átalakításával, melyet a Miskolci Atletika Kör használhatott.

85 éve

1927. június 29-én felavatták a selyemréti (“villanytelepi”) strandfürdőt.

75 éve

1937. december 8-án irodalmi estet tartott a Szép Szó c. irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztősége a Gazdakörben; József Attila (1905-1937) is a meghívottak között volt, azonban széke üresen maradt közeli halála miatt.

70 éve

1942. november 11-én felavatták a Tompa Mihály Társaskör Füzes utcai székházát; az 1929-ben alakult egyesület Balázs Győző elnökletével a miskolci református egyház értelmiségi-kulturális egyesülete volt, mely 1950-ig, az egyesületek feloszlatásáig működött.

70 éve

1942. december 3-án átadták a miskolci városháza Menner László tervei alapján felújított nagytermét.

70 éve

1942. december 8-án nyitották meg a mai Nagyváthy J. utcai munkásotthonban a Fészek filmszínházat.

50 éve

1962-től 1990-ig jelent meg a Napjaink című irodalmi folyóirat, melynek jogutódjai a Holnap (1990–1995) és az Új Holnap (1995–2006) voltak.

25 éve

1986-ban alakult meg a Miskolci Bábszínház, mint amatőr együttes. A Csodamalom név az együttes akkori játszási helyének, a Fábián-malomnak neve alapján vetődött fel, és a mai napig meg is maradt. Az amatőr együttes színészgárdája folyamatosan bővült, ezzel párhuzamosan a repertoár is, és 1992-től hivatásos színházként működnek.

Felhasznált források:

  • Bakó Endre, Hajdú Imre, Marik Sándor: Általuk híres e föld. Nyíregyháza: In-Forma K., 2005. 436 p.
  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. 3. átdolg. jav. kiad. Budapest: Heraldika, 2000. 773 p.
  • Dobrossy I. – Eszenyi M. – Zahuczky L.: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: B.-A.-Z. M. Levéltárért Alapítvány – Miskolc Megyei Jogú Város, 2008. 304 p.
  • Dobrossy István – Gyarmati Béla: Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből. Miskolc: B.-A.-Z. M. Levéltárért Alapítvány – Miskolc Megyei Jogú Város, 2007. 167 p.
  • Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. 1-10. köt. Miskolc: Belvárosi Kult. Menedzser Iroda – B.-A.-Z. M. Lvt., 1994-2003
  • Gerő Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia, 996-2007. 1-3. köt. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2009
  • Kárpáti Béla: Irodalom Miskolcon. 2. köt., A Napjainktól napjainkig. Miskolc: Miskolci Bölcsész Egyesület, 2002. 352 p.
  • Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium, 1300-1960. Miskolc: B.-A.-Z. M. Lvt., 2002. 218 p.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest: Zeneműk., 1986. 390 p.
  • Markó László (szerk.): Új magyar életrajzi lexikon. 1-6. köt. Budapest, Magyar Könyvklub, 2001-2007
  • Szabó Tünde Judit: A miskolci zsidóság története és demográfiája. Miskolc: Magánkiad., 2011. 342 p.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1-14. köt. Budapest: Hornyászky, 1891-1914
  • Magyar életrajzi lexikon, 1000-1990
  • Magyar Életrajzi Index, Petőfi Irodalmi Múzeum
  • Wikipédia

Összeállította: Gecse Ildikó, Nagy Attila, Tóth Katalin