január 12.

90 éve született Ruttkai Ottó színművész, színházigazgató
(Budapest, 1921. január 12. — Budapest, 1988. szeptember 17.)
Ruttkai Éva (1927-1986) színművésznő bátyja. 1959-től 1964-ig a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. Ezt követően a budapesti Madách Színház igazgatója lett 1972-ig, majd a Thália Színház színésze. Filmszerepeket is játszott.

január 30.

110 éve hunyt el Losonczi Farkas Károly polgármester
(1820 — 1901. január 30.)
Köztiszteletben álló miskolci ügyvédként, ill. főbíróként lett a város polgármestere (1867-1878). Ő indította el Miskolc önálló törvényhatósági jogú várossá válásának folyamatát. Dinamikus működése alatt, más építkezések mellett, 1871-ben készült el a mai városháza épülete is. A mai Budai József utca eredetileg az ő nevét viselte.

február 12.

90 éve hunyt el Istvánffy Gyula néprajzkutató, tanár
(Miskolc, 1863. november 20. — Miskolc, 1921. február 12.)
Elemi iskolai tanulmányait Miskolcon végezte, majd az egri szemináriumban tanult. 1886-ban Budapesten polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Az 1890-es évektől folytatott néprajzi kutatásokat, eleinte a palócok életét tanulmányozta, majd a borsodi és a Mátra környéki népi hitvilágot, népszokásokat, építészetet kutatta. 1908-tól haláláig a miskolci polgári leányiskola igazgatója volt.

február 16.

125 éve hunyt el Tárkányi Béla pap, költő, akadémikus
(Miskolc, 1821. január 2. — Eger, 1886. február 16.)
Miskolcon született, nevelkedett és tanult Viperina Józsefként, iparos családban, míg egyházi pályára nem lépett az egri egyházmegyében. Püspöki titkár, majd plébános Egyeken, végül népiskolai főfelügyelő. Világi tárgyú költeményei is ismertek voltak, de a katolikus egyházi népénekszövegek legjelentősebb hazai szerzője. Megbízták Káldi György katolikus Biblia-fordításának korszerű átdolgozásával is. A Kisfaludy Társaságban, a Szent István Társulatban és a Magyar Tudományos Akadémián is irodalmi-közéleti tevékenységet fejtett ki. Miskolc és Eger belvárosában utca van róla elnevezve.

február 17.

80 éve született Kondor Béla festő- és grafikusművész
(Pestszentlőrinc, 1931. február 17. — Budapest, 1972. december 12.)
1956-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Sokoldalú személyiség volt, a grafika és a festészet mellett vers- és prózaírással is foglalkozott, kitűnően játszott orgonán, a fényképezésben új utakat keresett. Rendszeresen dolgozott a miskolci és a kecskeméti művésztelepeken, tanulmányúton járt Franciaországban, Jugoszláviában, Lengyelországban, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban.

február 21.

75 éve született Lenkey Zoltán grafikusművész
(Miskolc, 1936. február 21. — Miskolc, 1983. április 15.)
Budapesti főiskolai tanulmányain kívül egész életművével Miskolchoz kötődött, alkotóként a művésztelepen élt. 1973-ban a Miskolci Országos Grafikai Biennálé nagydíját érdemelte ki. Kezdeti munkásságán Kondor Béla közvetlen hatása érződik, de egyéni stílust alakított ki. 1995-ben lakhelye posztumusz díszpolgárává avatta.

február 23.

80 éve született Polgár Géza színművész
(Maroshévíz, 1931. február 23. — Miskolc, 1987. március 17.)
1959-ben kezdte pályáját a Miskolci Nemzeti Színház tagjaként, először 1967-ig, majd 1979-től itt is fejezte be. Több játékfilmben is szerepet kapott. Jászi Mari- és Déryné-díjas.

március 5.

125 éve született Damó Oszkár író, újságíró, filmrendező
(Szeged, 1886. március 5. — Miskolc, 1927. január 21.)
1904-ben Szegeden érettségizett. 1905-től Egerben az általa alapított Egri Újság c. napilap szerkesztője. 1912 és 1913 között az Astra Filmgyár főrendezője, 1914-ben a Zsáner filmcég tulajdonosa. 1919 őszétől a miskolci Reggeli Hírlap munkatársa lett, majd Csehszlovákiába emigrált. Halála előtt nem sokkal tért haza és ismét a miskolci Reggeli Hírlapnál kezdett el dolgozni.

március 9.

135 éve született Palágyi Lajos színművész, színházigazgató
(Bán, 1876. március 9. — Budapest, 1932. január 4.)
Miután különböző vidéki városokban játszott színészként, 1907-ban a Miskolci Nemzeti Színház igazgatói székét nyerte el, amely tisztségben 1920-ig tevékenykedett, megteremtve a színház XX. századi karakterét. Igazgatása alatt, 1913-tól vállalta először a város a színház fenntartását.

március 12.

100 éve hunyt el Horváth Lajos jogtudós, politikus
(Alsózsolca, 1824. április 15. — Miskolc, 1911. március 12.)
1848-tól Szemere Bertalan belügyminisztériumában dolgozott, 1850-ben Miskolcon ügyvédi irodát nyitott. Először 1865-ben képviselte Miskolcot az országgyűlésben, majd 1872 és 1895 között 23 éven keresztül volt képviselő.

március 14.

125 éve hunyt el Rácz Ádám nyomdatulajdonos, lapszerkesztő
(Nagykázmér, 1834. május 16. — Miskolc, 1886. március 14.)
1859-ben Deutsch Dávidtól átvette a Szigethy Mihály által 1812-ben alapított miskolci nyomda üzemeltetését (a mai Borsodi Nyomda jogelődje). 1867-től kiadója és 17 éven át első szerkesztője az első, valóban hetilap műfajú miskolci hetilapnak, Borsod-Miskolczi Értesítőnek. Miskolcon utca lett róla elnevezve; sírja a Deszka-temetőben van.

március 24.

90 éve született Fehér Tibor színművész
(Nagyvárad, 1921. március 24. — Miskolc, 1984. augusztus 30.)
Aradon kezdte pályáját 1938-ban, majd több vidéki társulatban is játszott. 1947-től haláláig a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. Elsősorban táncos-komikus szerepekben aratott nagy sikereket, de emlékezetes karakterszerepek is fűződnek nevéhez, és rendezett is.

március 30.

110 éve született Menner László építészmérnök, belsőépítész
(Bokod, 1901. március 30. — Miskolc, 1994. február 24.)
1929-ban költözött Miskolcra. Főként templomokat, középületeket, köztéri létesítményeket, de lakóházakat is tervezett. Nevéhez fűződik többek között Miskolcon: a Sziklakápolna, az Anna étterem, a diósgyőri munkásotthon, a népkerti világító szökőkút. A minorita templom kriptájában nyugszik, melynek mai főoltára is az ő tervei alapján készült.

április 2.

75 éve hunyt el Sebestyén Géza színművész, színházigazgató
(Kurd, 1878. február 11. — Budapest, 1936. április 2.)
1921-től 1926-ig a miskolci társulat igazgatója, melynek tagjai részben Temesvárról érkeztek vele együtt. Népszerű repertoárral szolgálta a közönséget; kedves, bohém egyéniségéhez legendák szövődtek; sok neves színművész és rendező tekintett rá mestereként. 1931-től haláláig az Országos Színészegyesület elnöke.

április 5.

130 éve született Mokry-Mészáros Dezső festőművész
(Sajóecseg, 1881. április 5. — Miskolc, 1970. január 9.)
Az első magyarországi naiv festőnek tekinthetjük, csak autodidakta módon képezte magát. Természeti formákban, ugyanakkor fantasztikus elemekben bővelkedő képeket festett, melyekhez egzotikus országokban tett utazásai bő élményanyagot szolgáltattak. 1913 és 1918 között élt Miskolcon, majd 1948-ban ismét visszatért. Sírja a Deszka-temetőben található. Nevét Diósgyőrben utca viseli.

április 19.

80 éve született Novotni Zoltán jogász, egyetemi tanár
(Miskolc, 1931. április 19. — Miskolc, 1993. november 28.)
Az 1980-as évek elején fő szerepe volt a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának megszervezésében, 1991-től haláláig a kar dékánja. A polgári jog elismert tudósa volt.

április 24.

120 éve született Doleschall Gábor orvos
(Losonc, 1813. február 13. — Miskolc, 1891. április 24.)
Egerben két évig a papnevelő intézetben tanult, majd 1840-ben a pesti egyetemen orvosi oklevelet szerzett. 1843-tól haláláig Miskolcon gyakorló orvos. Az 1850-es évektől a tudomány, a gyógyítás mellett közéleti szerepet is vállalt. Lakása (a mai Mindszent tér 2. sz. alatti Miskolci Városi Könyvtár épülete) számos rendezvénynek adott helyet.

április 27.

150 éve hunyt el Palóczy László politikus, országgyűlési képviselő
(Miskolc, 1783. október 14. — Budapest, 1861. április 27.)
A 1832-1836-os országggyűléstől kezdve Borsod vármegye képviselője ellenzéki reformpoltikusként, 1848-ban és 1861-ben pedig Miskolc követe. Országos népszerűségre tett szert szónoki képességeivel és igazságérzetével. A szabadságharc bukása után halálra ítélték, de kegyelemként börtönbüntetést kapott. Miskolc belvárosában nevét utca viseli; 1869-ben állíttatták kriptája fölé az avasi templom előtt a márvány obeliszket, mely a domboldal legmonumentálisabb síremléke.

május 8.

80 éve született Reményi János karnagy
(Almamellék, 1931. május 8. — Balatonfüred, 1996. július 20.)
1956-ben került Miskolcra és kezdett el tanítani az Erkel Ferenc Zeneiskolában szolfézst, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában is tanított, ahol a leánykart is vezette.
Az 1961-ben megalakult Rónai Sándor Művelődési Központ Kamarakórus tagjaiból alakította meg az országos hírnévre szert tett Miskolci Bartók Kórust 1975-ben. 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán karvezetést tanított. 1970-től az ének-zene tagozatos Fazekas utcai általános iskola kórusvezetője, mellyel komoly nemzetközi sikereket ért el. 1985-ben elbúcsúzott Miskolctól, mert itteni munkásságának elismeréseként a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezetésére kérték fel. Miskolc díszpolgára lett 1994-ben.

125 éve hunyt el Szűcs Miklós jogász, publicista
(Miskolc, 1820. július 3. — Miskolc, 1886. május 8.)
Palóczy László országgyűlési képviselő jurátusa, majd ügyvédi irodát nyitott Miskolcon. Később táblabíró, közben újságíró helyi lapoknál, valamint Kossuth lapjának miskolci tudósítója. A szabadságharc bukása után református egyházkerületi, valamint pénzintézeti jogász. Naplója, mely értékes kordokumentum, 1981-ben került kiadásra.

május 9.

110 éve született Choma József festőművész
(Miskolc, 1901. május 9. — Miskolc, 1969. március 21.)
Elemi iskoláit és középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. 1929-ben Rudnay Gyula tanítványaként szerzett oklevelet a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol — többek között — Barcsay Jenő, Imreh Zsigmond és Döbröczöni Kálmán voltak az osztálytársai. 1935-től haláláig Miskolcon élt.

május 16.

100 éve hunyt el Dóczy Gedeon tanár
(Miskolc, 1832. november 17. — Debrecen, 1911. május 16.)
1841-től a miskolci református líceumban, 1844-től a sárospataki református kollégiumban tanult, itt a teológiát is elvégezte. 1859-től a miskolci leánynevelő intézet, 1872-től a sárospataki állami tanítóképző intézet, majd 1874-től a debreceni református felsőbb leányiskola igazgatója volt, s azt országos hírűvé fejlesztette. Több tankönyvet és pedagógiai művet írt.

május 25.

90 éve született Terplán Zénó gépészmérnök, akadémikus
(Hegyeshalom, 1921. május 25. — Miskolc, 2002. január 16.)
Az újonnan alakuló Nehézipari Műszaki Egyetem Gépelemek Tanszékének vezetőjeként kezdett el Miskolcon oktatni. 1952-től 1960-ig rektorhelyettes, 1964-től 1968-ig kari dékán. Nagyrabecsült egyetemi tanár, aki a sajátos miskolci egyetemi diákhagyományoknak is katalizátora volt. Közéleti tevékenysége is jelentős volt a város életében és a tudományos életben. Néhány kitüntetése: Széchenyi-díj (1994), Miskolc város díszpolgára (1995).

május 28.

30 éve hunyt el Lukovszky László grafikus- és festőművész
(Rákospalota, 1922. április 27. — Miskolc, 1981. május 28.)
1952-től Miskolcon, a művésztelepen élt és alkotott. Ábárzolásainak tárgyai leggyakrabban a borsodi munkásság életképei és a borsodi ipari táj. Két alkalommal ismerték el Munkácsy-díjjal (1952, 1962). Művei a Herman Ottó Múzeumban is megtalálhatóak.

június 17.

15 éve hunyt el Farkas Gizella asztaliteniszező
(Miskolc, 1925. november 18. — Bécs, 1996. június 17.)
1938-tól a Miskolci Előre, 1940-től a Diósgyőri MÁVAG, 1945-től az MMTE (Miskolci Munkás Testedző Kör) asztaliteniszezője volt. 1947-ben Budapestre költözött, ahol 1949-ig az Elektromos, majd 1950-től a Vörös Meteor sportolója volt. 1947-től szerepelt a magyar válogatottban. A világbajnokságokon összesen huszonnyolc érmet — közöttük tíz aranyérmet — nyert.

július 4.

100 éve született Rákos Rajmund Balázs minorita szerzetes pap, egyházi író
(Miskolc, 1911. július 4. — Székesfehérvár, 1994. május 22.)
Tanulmányai után gimnáziumi hittanári és lelkészi szolgálatot folytatott, többek között a Miskolcon is. A II. világháborúban katonai lelkészként Németországba került, majd 1947-től római egyházi szolgálatot vállalt. Az egész nyugati katolikus magyar emigráció szellemi-lelki támasza egyházi irodalmi munkásságával is, vatikáni magyar nyelvű gyóntatói feladatkörén túl, melyet 1986-ig látott el. Kelemen Didák (1683-1744) életművének monografikus kutatója és propagátora. A miskolci minorita templom kriptájában nyugszik.

július 17.

160 éve született Egressy Béni zeneszerző, író
(Sajókazinc, 1814. április 21. — Pest, 1851. július 17.)
Egressy Gábor öccse. Iskoláit Miskolcon és 1831-ig a sárospataki református kollégiumban végezte. Tanító volt, majd bátyját követve ő is a színi pályára lépett. 1834-től a kolozsvári színtársulatnál játszott. 1843-tól a Nemzeti Színház tagja. 1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját.

július 18.

230 éve született Benke József színművész
(Kálnok, 1781. július 18. — Diósgyőr, 1855. augusztus 15.)
A nagyenyedi református kollégiumban tanult. 1804-től 1815-ig vándorszínész volt, majd 1816-tól Miskolcon folytatta pályáját. 1820-ban felhagyott a színészettel és tanításból élt, 1836-ban Miskolcon leányiskolát alapított, melynek igazgatója volt. Leánya Benke Judit (színésznevén: Laborfalvi Róza).

július 19.

150 éve született Lányi Ernő zenetanár, karmester, zeneszerző
(Pest, 1861. július 19. — Szabadka, 1923. március 13.)
Külföldi zenei tanulmányok után már 18 éves korában színházi karmester Miskolcon. Egri egyházi karnagyként az első miskolci, városi fenntartású zeneiskola, a Városi Zeneiskola élére kérték fel 1901-ben, 1907-ig volt itt igazgató, színvonalas tanári kart kialakítva. A Miskolci Daláregyletben és a zeneiskolai tanárokból és növendékekből alakított városi zenekarban is vezető-szervező szerepet vállalt. Zeneszerzői munkásságát Miskolcon is gyarapította értékes darabokkal. A Kilián városrészben utca lett róla elnevezve.

július 26.

125 éve hunyt el Latabár Dezső színművész
(Kiskunhalas, 1849 — Miskolc, 1886. július 26.)
Latabár Endre (1811-1873) második fia. A miskolci társulatban is játszott. Felesége miskolci származású színésznő, Fodor Júlia (1855-1879). Vele és apjával egy kriptában nyugszik az avasi temetőben.

július 30.

145 éve hunyt el Egressy Gábor színművész
(Sajólászlófalva, 1808. november 1. — Pest, 1866. július 30.)
Egressy Béni bátyja. A gimnáziumot Miskolcon végezte. Két évig különböző vándorszínész-társulatokkal járta az országot, majd Kassán és Kolozsvárott játszott. 1837 és 1866 között – megszakításokkal – a Pesti Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház tagja, ahol 1845-től rendezett is. 1848. március 15-én ő szavalta el a Nemzeti dalt a színház közönségének.

július 31.

35 éve hunyt el Csorba Zoltán irodalomtörténész, tanár
(Miskolc, 1905. január 16. — Budapest, 1976. július 31.)
A miskolci Lévay József Református Gimnáziumban érettségizett. 1923-tól Budapesten református teológiai tanulmányokat folytatott, 1924-ben az Amerikai Egyesült Államokba kapott ösztöndíjat, ott avatták lelkésszé. 1928-ban hazatért, és a miskolci református gimnáziumban magyar-angol szakos tanárként helyezkedett el. Jelentős érdemeket szerzett Miskolc irodalomtörténetének feldolgozásában.

augusztus 2.

135 éve hunyt el Klein Gyula Lipót irodalomtörténész
(Miskolc, 1804 — Berlin, 1876. augusztus 2.)
A bécsi egyetem orvostudományi karának hallgatója volt, közben egy évig Itáliában művészettörténeti tanulmányokat folytatott. 1830-ban Berlinbe költözött, ahol tanulmányait befejezve orvosi oklevelet szerzett, azonban orvosi gyakorlatot nem folytatott. Irodalomtörténeti kutatásokat végzett (többek között 15 kötetben megírta a dráma történetét), és maga is írt vígjátékokat és szomorújátékokat.

augusztus 22.

60 éve hunyt el id. Latabár Árpád színművész
(Miskolc, 1878. szeptember 19. — Budapest, 1951. augusztus 22.)
A dinasztiaalapító Latabár Endre (1811-1873) unokája. Színész édesapja (Latabár Kálmán Árpád, 1855-1924) révén Miskolcon született, de nem kötődik szorosabban a városhoz. Folytatta apja tehetségét a komikus szerepekben, testes alkata miatt egyéni ízzel, főként különböző fővárosi társulatokban és a filmvásznon is. Két színész fia közül az egyik a legismertebb Latabár, Kálmán (1902-1970).

szeptember 9.

80 éve született Latinovits Zoltán színművész
(Budapest, 1931. szeptember 9. — Balatonszemes, 1976. június 4.)
A magyar színjátszás és előadóművészet legendás egyénisége. Debreceni kezdő évek után a 1959-től 1961-ig a Miskolci Nemzeti Színház társulatának vezető színésze, többek között Rómeó (Shakespare: Rómeó és Júlia) szerepében. Ebben az időben tűnt föl filmszerepben is először (Gyalog a mennyországba). Majd főként budapesti színházakban, ill. a filmvásznon nyújtott emlékezetes, intenzíven átélt alakításokat főszerepekben; a veszprémi színházban rendezett is. Önéletrajzi írásai, vitairatai is maradandóak. Egész művészetének, különösen irodalmi előadóestjeinek egyre inkább rendszerkritikus jellege volt, érzékeny lelki alkata felőrölte egészségét. Egyéb kitüntetései mellett csak posztumusz kaphatta meg a Kossuth-díjat (1990).

szeptember 16.

100 éve született Benedek Tibor színművész
(Miskolc, 1911. szeptember 16. — Budapest, 1963. szeptember 18.)
Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett oklevelet 1931-ben, majd több vidéki társulatnál is játszott. Különösen népszerűvé vált a Vidám Színpadon mint Zacsek, a jól értesült és tudálékos kispolgár alakítója.

október 8.

110 éve született Sályi István gépészmérnök, egyetemi tanár
(Budapest, 1901. október 8. — Miskolc, 1974. dec. 19.)
A Ganz Vagon- és Gépgyár mérnökeként dolgozott, majd 1928-tól egyetemi oktató Budapesten. A 1949-től a megalakuló miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a műszaki mechanika tanszékvezető professzora, illetve kari dékán és 1961-ig rektor is. 1953-tól haláláig országgyűlési képviselő, 1963-tól az Elnöki Tanács tagja. Egyetemszervező munkásságáért 1953-ben Kossuth-díjat érdemelt ki. Miskolc város díszpolgára (1973). Az avas-déli városrészben utcát neveztek el róla.

október 20.

215 éve hunyt el Dayka Gábor költő
(Miskolc, 1768. május 8. — Ungvár, 1796. október 20.)
Tanulmányait Miskolcon kezdte a minoritáknál, 1782-től Egerben, 1784-től Kassán folytatta. 1787-től Pesten papnövendék. A magyar nyelv és irodalom pártolására önképzőkört szervezett. Itt látogatta meg 1790-ben Kazinczy Ferenc, és egész életre szóló barátságot kötött vele. Amikor a pesti szemináriumot feloszlatták, visszakerült Egerbe, itt összeütközésbe került elöljáróival, ezért kilépett az egyházi rendből. Szikszón, majd Lőcsén élt, 1792-től az ottani gimnázium tanára lett. 1795-ben áthelyezték az ungvári katolikus gimnáziumba. Ebben az időszakban tüdőbaja már egyre súlyosabbá vált, és rövid kassai gyógykezeltetés után meghalt.

november 16.

200 éve született Latabár Endre színházigazgató, színművész, színpadi zeneszerző és műfordító
(Kiskunhalas, 1811. november 16. — Miskolc, 1873. július 10.)
Őt tekinthetjük a legnevesebb magyar színészdinasztia atyjának. Debreceni jogi tanulmányok után szülői ellenkezés dacára állt a színészi pályára. Különböző vidéki (kassai, kolozsvári stb.) társulatokhoz szerződött, operaszerepeket is énekelt. 1842-ben önálló társulatot alapított, melyet nagy ügyességgel, országos elismertséggel vezetett, kiváló színészeket gyűjtve össze. A Miskolci Nemzeti Színház 1857. évi újraavatásától kezdve haláláig megszakításokkal több évben volt itt igazgató. Annak ellenére, hogy szakmai tevékenységének középpontja 1861-től már Kassába tevődött át, szoros személyes kötődését a városhoz mindvégig megőrizte. Családi sírboltja is az avasi temetőben található. Nevét Miskolcon utca viseli. Varga Éva róla mintázott mellszobrát 2007-ben a színház udvarán avatták fel, a kőszínház megnyitásának 150. évfordulóján, mint az akkori direktor emlékére.

november 20.

125 éve hunyt el Jókainé Laborfalvi Róza színművész
(Miskolc, 1817. április 8. — Pest, 1886. november 20.)
Benke József színész lánya. 1833-ban lépett először színpadra a budai Várszínházban. Tehetsége csak a Nemzeti Színházban bontakozott ki, melynek kezdettől fogva (1837) tagja volt. 1848-ban vette feleségül Jókai Mór. A Miskolci Nemzeti Színház falán emléktábla őrzi nevét.

november 28.

150 éve született Szentpáli István polgármester, országgyűlési képviselő
(Halmi, 1861. november 28. — Miskolc, 1924. október 30.)
Jogászi végzettséggel 1890-ben került Miskolcra, ahol gazdasági kamarai titkári állást vállalt, közben kereskedelmi iskolai tanár is volt. Közéleti tevékenységet is folytatott: a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület főtitkárává választották. 1902. decemberében választással elnyerte a polgármesteri tisztet. Hosszas rendezetlenség után végre sikerült megszereznie a város önálló törvényhatósági jogúvá válásának státuszát. Elindulhatott egy markánsabb, felívelő gazdasági fejlődés a városban, sok új közművel és közintézménnyel. Nyugat-európai városfejlesztési koncepciójának általános elismertsége folytán még kétszer újraválasztották, kétszer pedig országgyűlési képviselővé. Miskolcon utca és középiskola viseli nevét; a Deszka-temetőben nyugszik.

november 30.

150 éve született Adler Simon gyógypedagógus
(Miskolc, 1861. november 30. — Budapest, 1930. december 17.)
1881-ben a budapesti Izraelita Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet, majd az izraelita siketnémák országos intézetének tanára, 1907-től 1930-ig a Wechselmann-féle vakok intézetének igazgatója volt. Ő foglalkozott először Magyarországon vak siketnémák oktatásával és módszerét külföldön is sok intézet átvette.

december 7.

100 éve született Lajos Árpád néprajzkutató, muzeológus
(Párizs, 1911. december 7. — Miskolc, 1976. szeptember 29.)
Budapesti, magyar-német szakos bölcsész tanulmányai és rövid, néprajzi tanszéki egyetemi tanársegédség után 1938-ban került Miskolcra, az evangélikus tanítóképzőben tanított annak megszüntetéséig, majd művelődésügyi előadó. 1952-ben kerülhetett a vágyott néprajzi területre, a Herman Ottó Múzeumba. Kutatómunkája elsősorban a borsodi néphagyományokra irányult, termékeny szakirodalmi munkásságának szerves része volt ismeretterjesztő tevékenysége. Közlekedési baleset áldozata lett; kívánságára, szeretett tájegységének, a Bán-völgyének falujában, a dédestapolcsányi temetőben nyugszik.

december 16.

70 éve született Bozsik István festő- és grafikusművész
(Miskolc, 1941. december 16. – Miskolc, 2006. október 15.)
A Képzőművészeti Főiskolán Ék Sándor, Barcsay Jenő és Pap Gyula tanítványa volt. 1964-től Derkovits-ösztöndíjas lett. Hosszú évtizedeken át Miskolc művészeti életének kiemelkedő egyénisége volt.

december 24.

75 éve született Akác István költő
(Miskolc, 1936. december 24. — Miskolc, 1992)
A 70-80-as évek egyik legtehetségesebb miskolci költője volt, meghatározó alakja a megye irodalmi életének. 1992-ben fiatalon és magányosan halt meg.

Események

300 éve

1711-ben Miskolcon kolerajárvány pusztított, melynek a népesség fele áldozatul esett.

150 éve

Az 1861-1863 között épült Kazinczy utcai Zsinagóga alapkövét 1861. április 15-én tették le.

110 éve

A Tiszai pályaudvar fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján.

110 éve

A Városi Zeneiskola 1901. október 1-jén nyitotta meg kapuit a tanulók előtt, Lányi Ernő igazgatásával, a minorita templommal szemben lévő egykori kórházépületben.

100 éve

Miskolc XX. századi, első címtára 1911-ben jelent meg „Miskolc város és Borsod vármegye teljes címtára” címmel Sassy Csaba szerkesztésében.

100 éve

1911-ben jelent meg Szendrei János városmonográfiája, a „Miskolcz város története és egyetemes helyirata” c. mű befejező, IV. és V. kötete, melyek a XIX. elejétől tárgyalják Miskolc történetét.

100 éve

1911-ben épült a Weidlich-palota Miskolc belvárosában, a Széchenyi utcán. Az épület a város első áruháza és abban az időben legnagyobb bérháza volt, 24 üzlethelyiséget és 30 lakást alakítottak ki benne.

85 éve

A Zenepalota, a város zeneiskolája 1926-1927 között épült Wälder Gyula tervei alapján.

80 éve

1931-ben építtette a Kós-házat Imreh Zsigmond miskolci festőművész.

70 éve

Az Avasi harangtorony harangjai 1941. május 1-je óta játsszák negyedóránként a jól ismert miskolci dallamot.

50 éve

Az Országos Grafikai Biennálét (1973-ig Miskolci Országos Grafikai Biennále, 2008-tól Miskolci Grafikai Triennále) 1961-ben rendezték meg először.

30 éve

1981. szeptember 5-én kezdődött meg a jogászképzés Miskolcon 123 nappali és 60 levelező hallgatóval, valamint 14 oktatóval.

25 éve

1986-ban kezdődött az Avasi Arborétum létrehozása dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezése nyomán.

25 éve

A Diósgyőri Várjátékokat a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház 1986-ban rendezte meg először.

10 éve

A Miskolci Nemzetközi Operafesztivált 2001 óta rendezik meg minden év júniusában.

Felhasznált források:

  • Magyar életrajzi lexikon, 1000-1990 / szerk. Kenyeres Ágnes
  • A Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Életrajzi Index adatbázisa
  • Wikipédia
  • Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből / szerk. Dobrossy István, Gyarmati Béla (Miskolc, B.-A.-Z. M. Levéltárért Alapítvány – Miskolc Megyei Jogú Város, 2007)
  • Miskolc írásban és képekben. 1-10. köt. / Dobrossy István (Miskolc, Belvárosi Kult. Menedzser Iroda – B.-A.-Z. M. Lvt., 1994-2003)
  • Miskolci életrajzi lexikon / Dobrossy I.- Eszenyi M. – Zahuczky L. (Miskolc, B.-A.-Z. M. Levéltárért Alapítvány – Miskolc Megyei Jogú Város, 2008)
  • Új magyar életrajzi lexikon. 1-6. köt. / szerk. Markó László (Bp., Magyar Könyvklub, 2001-2007)

Összeállította: Gecse Ildikó és Nagy Attila