2011. február 24-én “Xszemesek” címmel nyílt kiállítás a József Attila Könyvtárban. A tárlaton Kassai Katalin keresztszemes hímzéssel készült munkáit tekinthetik meg az érdeklődők.

A kiállítás 2011. március 19-ig tekinthető meg a könyvtár nyitva tartási idejében (H-P 10-19).

A megnyitóról és a munkákról talán minden másnál ékesebben mesélnek Szigeri Zoltánné megnyitó-beszédének gondolatai:

Szeretettel üdvözlöm az egybegyűlteket Kassai Katalin barátom keresztszemes hímzéseiből összeállított kiállítás megnyitóján.

Kétségtelen, hogy manapság a keresztszemes hímzés újra előkelő helyen szerepel a kézműves technikák rangsorában. Annak ellenére, hogy a hímzési technika nem sokat változott, a mai keresztszemes képek – főleg a modern mintáknak köszönhetően – merőben mások, mint az évtizedekkel, évszázadokkal korábban készült alkotások. De honnan is ered vajon a keresztszemes hímzés?

A feltehetőleg először Ázsiában kialakult hímzés nem egy mai keletű dolog: már az ókorban is világszerte űzték. A legrégebbi, mai napig fennmaradt keresztszemes alkotást i.sz. 500 környékén készítették Egyiptomban. Emellett elterjedt volt Kínában is, majd fokozatosan átterjedt a Közel-Keletre, onnan pedig elérkezett Európába.

A legrégebbi európai keresztszemes „lelet” 679-ből származik, Angliából. Ekkor és ezután hosszú ideig királyi és egyházi öltözékek díszítésére használták csupán.

Magyarországon a hímzés az 1700-as években kezdett szélesebb körben elterjedni. Ekkor a leányiskolákban kötelezővé is tették tanítását. Hazánkban is főként ágyneműk, konyhai textíliák és ruhaneműk díszítésére, anyaguk erősítésére használták leginkább a keresztszemest.

A különféle tájegységeken más-más típusú mintahasználat alakult ki. A beregi keresztszemes talán a legismertebb, a látványos, piros és kék színű minták a virágok és a geometrikus formák egyvelegéből alakultak ki. Ismertebb még talán a tardi keresztszemes, aminek a geometrikus ábrázolások mellett az „egymás kezét fogó emberi alakok” a legfőbb jellegzetességei. Az elmúlt években azonban nem várt erővel éledt fel újra a keresztszemes láz, és a mai napig is tart.

S ez a feléledt láz az apropója a mai kiállításnak is.

Kedves kollégáim, ismerőseim, barátaim! Drága Kati!

Rendkívüli alkalom hozott ide mindnyájunkat. Nemcsak a meghívó szavára érkeztünk. Hozott bennünket elsősorban a szívünk és szeretetünk. Titkon vezetett minket a kíváncsiság és érdeklődés, hiszem az itt kiállított 53 keresztszemes hímzés alkotóját, kollégánkat, barátunkat, Kassai Katalint jól ismerjük.

Itt vagyunk, mert részesei, tanúi lehetünk annak a pillanatnak, amikor nemcsak a családtagok gyönyörködhetnek munkáiban, hanem a nagyobb nyilvánosság számára is ismertté válnak ezek az alkotások, s velük együtt a Kassai név is.

Sokat gondolkodtam azon, hogyan mutatná be Katit egy művészeti könyv. Mit írna róla egy Ki kicsoda? lexikon? Tanár, informatikus, képzőművész, webdesigner, amatőr zenész, dekoratőr, kertépítő…

Lassan 30 éve tartozom az ismerősök, majd idővel a barátok sorába. Már gimnazistaként is felfigyeltem rá. Nem láttam rajzait, képeit, de lényéből sugárzott valami megfoghatatlan, valami különleges, amit nem tudtam még megfogalmazni, de amire oda kellett figyelni már akkor is. Aztán a sors vagy a véletlen esetleg a kettő véletlen találkozása egy iskolába vetett bennünket, s kis idő elteltével megtudhattam, mi is az a különleges, mi is az a figyelemreméltó.

A tehetség, a sokszínűség, a kreativitás nagyszerű elegye megízesítve egy hatalmas adag emberséggel, a tanítás szeretetével.

Nagyszerű rajztanáraim voltak az iskolában, de a Kati óráin valami egészen mást tapasztaltam. A csendéletek, az alma és a virágcsokor mellett szerepet és értelmet kapott a hangulat, a tónus, a kontraszt, a színek harmóniája. Az ügyetlenebb kezű gyermekek is örömmel, sugárzó arccal, sikerélménnyel dolgoznak óráin. Kati indított el a művészi pályán.

A hosszú évek alatt a nagyszerű kollégától jó barát lett. Gyakran ámultam apró, törékeny kezein, vékony, csontos ujjain, s tűnődtem, vajon hol bujkál bennük az ügyesség, melyik része felelős az itáliai emlékeket idéző pasztellképekért, az értekezletek alatt született rajzokért. Kerestem a folton foltvarrás, a gyöngyfűzés, keresztszemes hímzés rejtélyének nyitját. Honnan a sok ötlet? Honnan a kitartás? Honnan a mindig újat kipróbálni érzés?

A választ megtalálja az, ki jól ismeri Katit!

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a kiállítás minden egyes darabját.