2010. december 13-án nyílt meg Orosz Ila “Utazás ernyők szárnyán” című fotókiállítása a Tompa Mihály Könyvtárban. Az alkotóval már egy évvel ezelőtt is találkozhattunk ugyanezen a helyen, akkor festményeit csodálhatta meg a nagyérdemű közönség.

A kiállításon Molnár Ferenc református nagytiszteletű úr köszöntötte az egybegyűlteket, színesítette szavaival az est hangulatát, majd a gesztelyi általános iskolások színvonalas műsora következett. Simon István – Gesztely község polgármestere – köszönetét fejezte ki a vendéglátóknak, hogy – már nem először – lehetővé tették a művész számára a bemutatkozást.

Orosz Ila képei érzéseket, hangulatokat közvetítenek, az alkotó fantáziájának szüleményei. Mindegyik kép egy-egy ablak az alkotó világába. Segítségére van a természet, a fények, modelljei és csodálatos egyéni látásmódja. Amint meglát egy szép tájat, azonnal elragadja fantáziája, belehelyez például egy használati tárgyat, legyen az esetünkben egy esernyő vagy egy bőrönd a gyermek kezében, s ettől máris más, kalandos, mesés hangulatot ad a tájnak, a tárgynak, mezőnek — és ha nézzünk a képeit, a mi fantáziánk is beindul, elkalandozik, s tovább repít minket saját képzeletünk szárnyán, így utazhatunk az alkotóval mesés tájakon, ernyők szárnyán…

Ezek a képek mesélnek. Mesél a piros esernyő, ahogyan egy padhoz támasztva az esőcseppek leperegnek róla, mesél, ahogyan télen a hóban egy faágra akadt, mesél, ahogyan egy ember a kezében tartja s felemelkedik vele, mintha repülni készülne a magasban. Ehhez szükséges az egyéni látásmód, hogy a fotográfia visszaadja azt, hogy ha ránézel a képre, többet látsz — mintha te magad a természetben a táj előtt állnál, s tágra nyílt szemekkel figyelnéd a mindenséget.

A művész maga írta idézetekkel színesítette az egyébként is beszédes fotókat, amik a megjelent vendégek körében nagy-nagy sikert arattak! Bízom abban, hogy aki részt vett ezen az estén, sok szép élménnyel, lelkében gazdag látvánnyal, mosollyal az arcán térhetett haza!

Kívánok a művésznek további sikereket, jó munkát, sok szép fotót, festményt — látnivalót a közönség számára!

Végezetül álljon itt egy idézet zárásként a művésznő idézetei közül:

Egy padhoz dőlök, megfáradtam…
Az esőcseppek lassan gördülnek le rólam, mihelyt újra süt majd a nap, erőre kapok s utazom tovább távoli tájakon…

A kiállítás január közepéig megtekinthető a könyvtár nyitvatartási rendjében.

Novák Irén Művelődésiház-vezető