Magyarország műemlékei között rangos hely illeti meg Diósgyőr várát. Miskolc tőszomszédságában, a Bükk kapujában épült ki a várból, kolostorból, jobbágyfaluból, illetve várbirtokból álló együttes, melyről ezt olvashatjuk Czeglédy Ilona “A diósgyőri vár” című könyvében:

A Bányabükk-hegy lábánál, a Szinva-völgy síkságából – a lillafüredi völgybejárónál – szigetszerű szikladomb emelkedik ki. A domb körül meleg vizű források fakadnak, patakmeder, természetes árokrendszer veszi körül a sziklabércet, amelyből a víz egykor halastóba gyűlt össze. A Bükk hegység fenyő- és bükkfákkal szegélyezett környezetében, a diófáktól övezett mészkődombon áll a középkori vár messziről szembetűnő romja…

Októberben a vár története volt kiállításunk témája, most szeretnénk bemutatni, milyen is lehetett az élet az Anjouk korában. Vadászatok, öltözködés, utazás, étkezés — mind terítékre kerülnek.

Érdekességként kiemelhetjük, hogy 1380-ban – tehát már túl az ötvenedik évén és meglehetősen betegen – Lajos király öt nap alatt tette meg a Diósgyőr és a horvátországi Verőce közötti, mintegy 500 kilométeres utat. Természetesen lóháton, hiszen a középkori ember lóra szállt, ha utazni akart. A mozgósított lovashadsereg napi haladása 50-60 kilométer volt, a ló vontatta nehézkes szekerek azonban csak napi 20-30 kilométert tudtak megtenni — jó esetben.

A kiállítás megtekinthető a Petőfi Sándor Könyvtárban a könyvtár nyitvatartási idejében: hétköznapokon 11-19 óráig, november hónapban.

A témához a következő szakirodalmat ajánljuk:

• Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár. Budapest, 1988.
• Czeglédy Ilona-Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban. Miskolc, 2000.
• Szendrei János: Miskolcz város története. Miskolc, 1890.
• Bertényi Iván: Nagy Lajos kora. Budapest, 1961.
• Ferenczy Károly – Gergelyffy András: A diósgyőri vár. Budapest, 1961.