Elbeszélni nem a regényíróktól, hanem a magyar paraszttól tanultam.

Mikszáth Kálmán 1847-ben Szklabonyán született, jómódú paraszt családba. A kis Nógrád megyei falu, annak lakói, és a környező vidék rendkívül nagy benyomást tett rá, amit művein keresztül az olvasó is érzékelhet.

A hónap témája szeptemberben: Mikszáth Kálmán

Novelláiban, regényeiben élete végéig nyomon követhető a szülőföldjéhez való ragaszkodás. Kedvenc témája a parasztság élete. Sok műve szól a helyi palócokról és távolabbi tót népcsoportról. A palóc emberek még őrzik hagyományaikat, nem bonyolódtak bele a társadalmi ranglétrán vívott harcba. Uraikat feltétel nélkül elfogadják, és nem érlelődnek bennük forradalmi gondolatok azokkal szemben.

Ezek az emberek válnak történeteinek főhőseivé, és a művek cselekménye ezeknek az embereknek az ügyes-bajos dolgaiból, problémáiból keletkezik. Bár novellái idilli világot ábrázolnak, mégis mindegyikben megbújik egy rejtett konfliktus, vagy tragédia, ami beárnyékolja ezt az idillt. Ezt a problémát Mikszáth általában balladai eszközökkel vezeti fel. A konfliktus lassan világosodik meg a balladai homályból. Nagyon sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét. Több novellát átsző a népi hiedelmek és babonák sejtelmes hangulata. A népmesékhez hasonlóan műveiben az ártatlanság és a jótett elnyeri jutalmát, a bűnösre pedig mindig büntetés vár. Életüket békében és nyugalomban, távol a városoktól, gyönyörű környezetben élik, ezáltal az emberi kapcsolatok náluk még jóval szorosabbak, fontosabbak, mint a városi embereknél. Itt mindenki ismer a faluban mindenkit, gyakran még a szomszéd települések lakóit is, ellentétben a várossal, ahol az emberek sokszor még a saját szomszédjaikat sem ismerik.

A novellákban fontos szerepet kap a természet, és annak közelsége. Az emberek szeretik és tisztelik a természetet, csodálatosnak tartják a helyet, ahol élnek. A táj a történet cselekvő szereplőjévé válik, társalog a falusiakkal, s néha még bele is avatkozik a történésekbe.

Népszerű író lett, visszahívták Pestre, karrierje magasan ívelt felfelé. A Kisfaludy Társaság tagja, majd országgyűlési képviselő. A Tudományos Akadémia soraiba is beválasztották. 1910-ben negyven éves jubileumát ünnepelték, országos ünnepségek keretében. Itt azonban megfázott — az ünnepet követő néhány nap alatt tüdőgyulladást kapott és meghalt.

Mikszáth Kálmán művei a Szabó Lőrinc Könyvtárban

• A lohinai fű és egyéb elbeszélések
• Akli Miklós: Cs. Kir. Udvari Mulattató Története
• Alakok
• Beckó vagy Bolondóc
• A beszélő köntös
• Beszterce ostroma
• Club és folyosó
• A dzsentri fészek
• Egy éj az Arany Bogárban
• Az eladó birtok; Prakovszky, a siket kovács
• Emlékezések, tanulmányok
• Az én kortársaim
• A fekete város
• Galamb a kalitkában; Krúdy Kálmán csínytevései
• A gavallérok; A sipsirica
• A haldokló oroszlán: országgyűlési karcolatok
• Hátrahagyott munkák: emlékezések, tanulmányok
• Hókirály
• Humor a kortesmezőkön
• Huszár a teknőben és egyéb elbeszélések
• Az igazi humoristák
• Jókai Mór élete és kora
• A két koldusdiák (hangoskönyv változatban is!)
• Két választás Magyarországon
• Kiadatlan Mikszáth-levelek az Országos Széchényi Könyvtárban
• Kísértet Lublón (Hangoskönyv változatban is.)
• Krónikás történetek
• Különös házasság
• Tót atyafiak; A jó palócok
• Új Zrínyiász

Mikszáth Kálmán művei német nyelven

• Der alte Gauner; Kavaliere; Der Graf und die Zirkusreiterin
• Die guten Hochländer

Mikszáth Kálmán életéről, munkásságáról szóló könyvek

• Humor és szatíra Mikszáth korában
• A mi Mikszáthunk
• Mikszáth Kálmán
• Mikszáth Kálmán ars poeticaja
• Mikszáth Kálmán élete és művei
• Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései
• Mikszáthtól Mikszáthról
• Titkos házasság

A fent felsorolt könyveket keressék a Szabó Lőrinc Könyvtárban — kollégáink állnak rendelkezésükre!