Pearl S. Buck: A boldogság ára - a könyv borítója

Az amerikai írónő 1892-ben született és 1973-ban halt meg. Pulitzer-díjat nyert és ő az első amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott.

Presbiteriánus misszionárius szülők gyermeke volt, aki három hónapos korától Kínában élt. Hamarabb kezdett el kínaiul beszélni, mint angolul. Az 1899-1901 közötti boxer lázadás nagy hatással volt a családra. 1917-ben férjhez ment Buck amerikai misszionáriushoz, akivel egy észak-kínai faluba költöztek. Itt ismerte meg a legszegényebb kínaiak mindennapi életét. Ezekre a megrázó élményekre építette később pl. “Az édes anyaföld” című regényét is.

Egyetlen gyermeke gyógyíthatatlan betegen született, őt később intézetbe kényszerült adni. Ezt a rettenetes élményét “A gyermek, aki sohasem nőtt fel” című könyvében örökítette meg. Soha többet nem lehetett gyermeke.

Pearl S. Buck az 1920-as években kezdett publikálni. Első regénye a “Keleti szél, nyugati szél”, amely 1930-ban jelent meg.

“Az édes anyaföld” 1931-ben jelent meg és azonnal nagy siker lett. Ezért a művéért kapta a Pulitzer-díjat és a Nobel-díjat is, 1938-ban. A műből 1937-ben az MGM stúdió filmet is készített. A női főszerepet játszó Louise Rainer játékáért Oscar-díjat kapott.

A mű magyarul először a 40-es években jelent meg. 2010-ben új fordításban adták ki “A boldogság ára” címen. A regény a 100 évvel ezelőtti Kína szegény földműves embereinek életébe enged betekintést. Vang Lung nehéz viszontagságok között keresi meg kenyerét. Napról-napra harcol a földdel, csatázik az időjárással, de mindig rajongó szeretettel és türelemmel fordul a földhöz. Egész élete minden értelme maga a föld. Nincs annál nagyszerűbb, boldogabb dolog a számára, mint mikor a földjén dolgozhat. A föld jelkép, maga az élet, az élet értelme és körforgása.

“Ha az istenek egyszer megvonták kegyüket valakitől, talán soha többé nem fordulnak jóindulattal felé. A kora nyáron esedékes esőzések elmaradtak, s a nap napokon át kohóként ontotta magából perzselő sugarait. Az aszott és szomjazó földnek semmi esélye sem maradt.”

A regény Vang Lung egész életét végigköveti.

“Eljött Vang Lung házasságkötésének napja. Amikor kinyitotta szemét és ránézett az ágya felett csüngő sötét függönyre, hírtelen nem is tudta, mitől olyan különleges ez a hajnal.”

Így indul a regény, majd így folytatódik Vang Lung élete:

“A nő senkit nem akart maga mellé, amikor eljött az óra. Este történt, a nap még alig nyugodott le. Napközben az aratásban segédkezett urának… Arca verejtékben úszott az ismeretlen, heves fájdalomtól.

Itt az idő…!

Lassan és nyugodtan haladt át a földeken a ház felé, mintha semmi különös nem készülne történni.”

És megszületik Vang Lung első fia… Majd sorban a többi gyermek. Éhínség sújtja a családot, majd pedig az istenek ismét kegyeikbe fogadják Vang Lungot, mert kincset talál földjében elásva — gazdag ember lesz belőle. De a föld olthatatlan szeretete élete végéig megmarad.

Halálos ágyánál azonban a fiai már így beszélnek:

“Nyugodjon meg, apánk, nem fogjuk eladni a földet. De a két testvér az öreg feje felett egymás szemébe nézett, és egymásra mosolygott.”

Mi a valódi tragédia, ha nem ez? Mi a legtragikusabb befejezés, ha nem ez? Lehet ennél meghatóbban befejezni egy történetet? Lenyűgöző és megható történet. Lenyűgöző az a keresetlen egyszerűség, ahogy az írónő megrajzolja, valójában megéli Vang Lung életét és életének vége felé élete tragédiáját.

Lenyűgöző az a lassan hömpölygő történet, amely nem csak Vang Lung életét jelenti, hanem az egész régi Kína életét is jelképezi.

Az írónőnek minden regénye lenyűgöző és rendkívül érdekes. Olvasmányosak és átsüt soraikon az a mérhetetlen szeretet, amelyet a kínai emberek iránt érzett — emellett érezni lehet regényeiben a hihetetlen tárgyi tudást. Ha valaki, akkor Pearl S. Buck ismerte Kínát és az egyszerű kínai embereket.

“A boldogság ára” című könyv mellett nekem még “Az utolsó kínai császárné” tetszett nagyon. Ez viszont egy vérbeli és valódi történelmi regény. De regény, a szó valódi, legnemesebb értelmében. Különleges, érdekes és fordulatos. Az írónőnek egyébként valamennyi magyarul megjelent művét ajánlom minden Kína iránt érdeklődő olvasónak.

A Petőfi Sándor Könyvtárban az alábbi művek találhatók meg az írónőtől:

• Keleti szél, nyugati szél (1994)
• Az utolsó kínai császárné (2004)
• Nők pagodája (2008)
• Liang asszony három lánya (2009)
• A boldogság ára (2010)

Kellemes olvasást kívánok!

Tircsné dr Propper Valéria

A fenti műveket keresse a könyvtár online Katalógusában, vagy személyesen a Petőfi Sándor Könyvtárban!