A hónap témája augusztusban: a Bükki Nemzeti Park

A hónap témája augusztusban: a Bükki Nemzeti Park

A Bükk közismert. A nemzeti park fogalma közismert. De vajon ismerjük-e mindazt a hihetetlen gazdagságot, amely a földrajzi név mögött, az ősi sziklák és faóriások között bújik meg? Kötve hiszem.

Járjuk az erdőt tavasszal a virágok és az éledő természet szépségéért, nyáron a hűs árnyat adó lombok és vidáman csörgedező patakok miatt, ősszel az ezer-féle szín vibráló kavargásának csodálatáért, télen pedig Bánkúton, sítalpakkal (de legalábbis szánkóval) felszerelkezve vagy egyszerűen az vakítóan fehér szűz hó nyújtotta örömökért. Hogy mi minden mellett megyünk el, vagy mire lépünk rá, legtöbbször fogalmunk sincsen.

A hatalmas, majdnem az egész hegységet magába foglaló terület jogszabály szerint 42 269 hektárt tesz ki, melynek mintegy 94%-a erdő. Ez a terület nem csak Borsod, hanem Heves megye büszkesége is (65%-35% arányban). A már említett gigászi fák nem csak méretükkel büszkélkedhetnek: hazánkban egyedülálló módon a faállomány 40%-a 80 évnél idősebb, és a 150 évnél idősebb fák is ezer hektárt meghaladó területen terpeszkednek. Lejjebb tekintve sem kevésbé csodálatraméltó: jégkor előtti és utáni természeti kincsek bújnak meg a védett sziklazugokban és a napsütéses szirteken: példának okáért a szirti pereszlény, amely ma legközelebb a Balkán-félsziget szubmediterrán mészkővidékén található.

Számos ritkaságszámba menő, szigorúan védett faj mellett a Bükknek két sajátos bennszülött faja is ismeretes: a Vrabélyi-estike (Hesperis vrabelyiana) és a magyar nyúlfarkfű (Sesleria hungarica). Oldalakon keresztül lehetne sorolni a szebbnél szebb, hasznosabbnál hasznosabb és/vagy érdekesebbnél érdekesebb növényeket és virágokat, ám erre magam nem vállalkozom, de véleményem szerint nem is szükséges (ebben hasznos segítséget nyújthat a park honlapja, illetve az alább felsorolt könyvek és dokumentumok könyvtárunk állományából).

Fontos ismernünk a kincseket, melyek mellett hétvégéről hétvégére elmegyünk a vasárnapi kirándulások alkalmával, én mégis inkább arra buzdítanék mindenkit: ha van rá lehetősége, menjen ki egy napra vagy egy délutánra, egy tömött piknikkosár, egy túrabakancs és egy távcső társaságában, s mindenekelőtt ne a növényhatározót, hanem a szemét nyissa ki (nem árt az sem, ha mellette hegyezzük a fülünket és néha rókamód beleszimatolunk a szinte bódítóan üde, tiszta levegőbe is).

Mi más úton éledhetne újra a kapcsolat az ember és Földanyánk között?

A témához kapcsolódó könyvek a Szabó Lőrinc Könyvtárban

  • Baráz Csaba: A Bükki Nemzeti Park: Hegyek, erdők, emberek
  • Bartucz ferenc: Mesél a Szalajka-patak
  • Bodnár László: Nemzeti Parkok a Kárpát-medencében
  • Cseri Rezső: A természet múzeumai
  • Gyulai Iván: Védett természeti értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
  • Kordos László: Magyarország barlangjai
  • Sándor András: Bükki Nemzeti Park: Kilátás a kövekről
  • H. Szabó Béla: Bükki Nemzeti Park
  • Védett természeti értékeink

A fent felsorolt könyveket keressék a Szabó Lőrinc Könyvtárban — kollégáink állnak rendelkezésükre!

Bekes Flóra