Nemzetünk gyásznapja – azaz az első világháborút Magyarország számára hivatalosan is lezáró békeszerződés 1920. június 4-i, a versailles-i Nagy-Trianon-palotabeli aláírása – egyike a legmeghatározóbb eseményeknek a magyar állam és nemzet történetében. Ezzel jutott érvényre a háborúban győztes Szövetséges és Társult Hatalmak (azaz az antant és közép-európai szövetségesei) döntése, amivel a történelmi Magyarországot feldarabolták. Nemzetállamok létrehozása címén megteremtették Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbségét. Magyarország elveszítette területének kétharmadát, ilyen szigorúan egyetlen országot sem büntettek meg soha — méghozzá ennyire igazságtalanul.
Magyarország elvesztette népességének is kétharmadát. Az elcsatolt területeken népszavazással dönthettek volna a területi hovatartozásról, de ez nem valósult meg. A 3 millió magyarnak – akiket idegen uralom alá hajtottak – az elnyomás és üldözés jutott osztályrészül.
Hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek és vasútvonalainak zömét szintén elveszítette. Jelentős magyarlakta területek kerültek a szomszéd országok fennhatósága alá. Olyan régi magyar többségű városokat, mint Szabadka, Temesvár, Nagyvárad, Arad, Kolozsvár, Kassa, Pozsony – amely három évszázadon keresztül Magyarország fővárosa volt-, szintén elcsatoltak tőlünk. A trianoni békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel, és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt.
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet!
Bevallom őszintén: nem érdekel sem a politikátok, sem a világnézeti kérdéseitek, sem nagyszabású elgondolásaitok, melyekkel az embermilliók sorsát rendezni kívánjátok. Nem érdekelnek az embermilliók sem. Egy érdekel csupán: adjátok vissza a hegyeimet!
A témához kapcsolódó könyvek a Szabó Lőrinc Könyvtárban
- Dr. Jankovics Marcell: Húsz esztendő Pozsonyban
- Márai Sándor: Ajándék a végzettől
- Második Trianon
- Nem! Nem! Soha! : A magyar fájdalom, dac és élniakarás versei
- Nemzetgyilkossági kisérlet: Trianon
- Querela Hungariae : Trianon és a magyar irodalom
- Trianon és a kisebbségvédelem
- Trianon és a magyar politikai gondolkodás 1920-1953
- Trianon, Párizs, Jalta századában: Egy bíró keskeny ösvényen, szakadék szélén
- Trianon titkai avagy, Hogyan bántak el országunkkal…
- Trianon utóélete: A magyar társadalom Trianon-képe az ezredfordulón
- Velünk élő Trianon: egy film története
A fent felsorolt könyveket keressék a Szabó Lőrinc Könyvtárban — kollégáink állnak rendelkezésükre!

Eddig nem érkezett hozzászólás