Alison Weir: Lady Jane - a könyv borítója

Alison Weir “Lady Jane” című regénye nemrég jelent meg a szerző Tudor-sorozatában. A címszereplő Jane VIII. Henrik húgának, Mária hercegnőnek volt az unokája. VIII. Henrik úgy él a köztudatban, mint akinek hat felesége volt — és lefejeztette őket. Nos, a hat asszony ugyan valós, de Henrik “csak” kettőt fejeztetett le.

Első felesége bátyja özvegye volt, Aragóniai Katalin, akitől egy leánya született született, Mária. Második felesége a híres-hírhedt Boleyn Anna — akit valóban lefejeztetett és akitől Erzsébet leánya született (a későbbi I. Erzsébet királynő). Harmadik felesége Jane Seymour szülte a későbbi trónörököst és királyt, Edwardot. A feleségek sorában eztán Clevei Anna következett, akitől Henrik elvált, majd Howard Katalin, akit szintén a bakó kezére adatott, majd pedig az utolsó asszony, Parr Katalin, a gazdag özvegy — ő egyébként túlélte Henriket, akinek egyébként inkább már betegápolója volt és nem valódi felesége. A történelmi pletykák azt rebesgetik, hogy nem is biztos, hogy a házasságot elhállták, bizonyos “királyi okok miatt”.

A történelmi érdekességek ellenére – vagy éppen azért – Henrik nagy formátumú uralkodó volt. 1491-ben született Greenwich-ben és 1547-ben halt meg. Uralkodása alatt vált le az anglikán egyház a katolikus egyházról — természetesen nem azért, hogy a király elválhasson első feleségétől és elvehesse Boleyn Annát, hanem az ország függetlensége és a király hatalmi törekvései miatt: a király lett az anglikán egyház feje is. A kolostorokat bezárták és a szerzeteseket szélnek eresztették. Megerősödött a protestáns vallás.

Ennek a különleges és kalandos életű királynak volt a leánya Erzsébet, és unokahúga Jane. Alison Weir a történelmi regények koronázatlan kiránynője. Tudorok című sorozata különösen érdekes és értékes, mivel a történelmi tényeket úgy ötvözi a “lehetett volna úgy is” szituációkkal, hogy igaznak tűnik, érdekes és olvasmányos — valamint nagyon sok érdekes és szórakoztató adatot kapunk tőle.

A sorozat Erzsébet című kötetéről azért nem írok, mert az ő élete ismertebb az olvasók körében. Lady Jane élete viszont nem, vagy sokkal kevésbé. Jane Frances Brandon Dorset márkinéjának volt az elsőszülött gyermeke. Fiút és örököst vártak helyette és ezt a csalódást az anyja soha nem tudta megbocsátani. Pedig rendkívűl eszes, tehetséges, szófogadó kislány volt, örökölte nagybátyjának, a királynak jellegzetesen vörös Tudor-fürtjeit is.

Jane-t a kor szokásaitól eltérően igen sokoldalúan nevelték, több nyelven beszél, nő létére latinul és görögül is, és rendkívül buzgó protestáns hercegnő vált belőle. Szülei a kezdetektől fogva nagyratörő terveket dédelgettek vele kapcsolatban, ami ellen a lány folyamatosan tiltakozott, de akaratát megtörték — hol észérvekkel, hol pedig valódi kínzásokkal. A szerencsétlen gyermek rossz korban született és nagyon rossz helyre. Fegyver lett különféle hatalmi törekvések és törekvő emberek kezében, holott csak kedves könyvei között élt volna legszívesebben, egy szerető férj oldalán. Alakja akkor magasodik fel igazán, amikor Edward utódának jelöli ki, ám kilenc napos uralmát követve a Towerbe zárják és ő várja a halálos ítéletet. Ekkor mindössze 17 éves.

Nem mesélem el a regény történetét, csak annyit még, hogy rendkívűl plasztikusan ábrázolva feltűnik benne Erzsébet, a későbbi zseniális uralkodó és persze Mária is, aki Henrik legidősebb gyermeke volt. Lady Jane személyiségét talán ez, a végakaratából származó részlet mutatja meg igazán:

Ha majd testemmel végzett a igazságszolgáltatás, Istennél lelkem írgalomra talál. A halál fájdalommal bünteti testemet bűneiért, de a lelkem Isten előtt felmentést kap. Ha hibáim büntetést érdemelnek is, ifjúkorom és tapasztalatlanságom okán méltó lettem volna a kegyelemre. Isten és az utókor könyörületesebb lesz hozzám.

És mindezt egy 17 éves leánygyermek írta, 1554.február 11-én, a Towerben…

Mindenkinek ajánlom a könyvet és az egész sorozatot, akik szeretik a romantikus és történelmi regényeket.

Tircsné dr Propper Valéria

Alison Weir műveit keresse a könyvtár online Katalógusában, vagy személyesen a Petőfi Sándor Könyvtárban!