Orson Scott Card amerikai író 1951-ben született. Végjáték című regényének folytatásáért megkapta a Hugó-díjat és következő évben a Nebula-díjat is. 2004-ig az egyetlen író volt, aki mindkét díjat megkapta egymást követő években. Ezen könyvismertetésben nem is egyetlen regényéről, hanem inkább eddigi legismertebb, legnagyobb sikerű műveiről, sorozatairól szeretnék írni, véleményt mondani és ajánlani az érdeklődőknek.

Végjáték című regénye az egyik legismertebb mai sci-fi regény. De Card igen sokoldalú író: vallási alapú kalandregényt, fantasyt és valódi sci-fit is ír. Művei azért is nagyszerűek, mert szereplői kidolgozottak, a cselekmény fordulatos, de valójában mindég valamilyen morális kérdést feszeget. Regényei – szóljanak bár a bibliai Mózes prófétáról, vagy a mormon vallást alapitó Joseph Smith prófétáról, avagy kitalált szereplőről – a kötelesség és kényszerűség, jog és igazság közti határmezsgye hollétét feszegetik és mutatnak arról izgalmas és elgondolkoztató tablót.

Számomra sci-fi műfajban is az a regény a nagyszerű, ahol nem a technika tolakszik az előtérbe és nem az válik öncélúvá, hogy a jövőben játszódik, hanem valamilyen örök emberi-filozófiai-erkölcsi kérdésre keresi a választ, és “csupáncsak” körülményként, helyszinként jelenik meg a technika és a jövő. Ezért számomra eddig Ray Bradbury Marsbéli krónikák című műve számít a legremekebb sci-fi regénynek, ám Card Végjátéka felveszi a versenyt a nagy előddel.

Kovácsinas - a könyv borítója

Véletlenűl került kezembe a Teremtő Alvin meséi című sorozat egyik darabja, a Kovácsinas, amely valójában Joseph Smith vallásalapító prófétáról szól — de nem is igazán róla, hanem egy mesés, varázslatos Amerikáról, egy olyan Amerikáról, amilyen esetleg lehetett volna Amerika, ha megmarad a mese, a szellem, a varázslás és azok az emberek, akik a közösségért képesek akár az életüket is feláldozni.

A Kovácsinas megértéséhez egyáltalán nem szükséges ismerni a történelmi hátteret, nem kell azonosulni a mormon vallással sem, mert anélkűl is tökéletesen érthető és főként élvezhető a regény. A történetnek ráadásul van egy nagyon különleges szereplője is, ez pedig William Blake költő alakja, “aki” történelmi személyből valódi mesehőssé alakult a Kovácsinasban. Card a Mendemondó alakjában és szellemiségében felhasználja Blaketől A pokol közmondásait és létrehoz egy olyan varázslatos személyiséget, mint amilyen talán Gandalf a Gyűrűk urában.

Legnagyobb bánatomra sajnos a Teremtő Alvin sorozat Miskolcon csak alig hozzáférhető könyvtárakban — illetve csak néhány része a sorozatnak, de a teljes sorozat nincs meg. A Kovácsinas nem sci-fi, nem történelmi regény és nem fantasy, hanem mindez együtt, de valami nagyon különleges ötvözete a műfajoknak. Rabszolgatartás és -üldözés, hexák és varázslás történik a 19. századi Amerikában, az első telepesek városaiban. Még vannak szabad indiánok, akik ősi kapcsolatban állnak a természettel, de már üldözik őket. Kaland kaland után — és persze a romantika sem marad ki.

Olvasmányos és szórakoztató, pihentető olvasmány!

ajánlja Tircsné dr Propper Valéria

A könyet — és Orson Scott Card más műveit – keresse a könyvtár online Katalógusában!