Április témája a Szabó Lőrinc Könyvtárban: a húsvéti ünnepkör

A húsvét ünnepe a niceai zsinat óta (325) a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Mivel ez az időpont folyton változik, mozgó ünnep. A népi hagyományok szerint a húsvét virágvasárnaptól fehérvasárnapig tart. Virágvasárnapra esett a barkaszentelés, a kiszebábúzás és a villőzés. A locsolkodás előtti napokat különböző szokások tették izgalmassá és emlékezetessé.

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, de szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E népszokások jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. A húsvétot megelőző negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén március 9-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.

Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. E naphoz jellegzetes ételek tartoztak – korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. A feltámadás napja húsvétvasárnap.

Húsvéti népszokások

Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A barkaszentelés a keresztény és a “pogány” szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van.

Magyar népszokás a zöldág-hordás, más néven villőzés (termékenységet segítő eljárás). Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket.

A húsvéti tojás ajándékozása sok országban húsvét vasárnap történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.

Húsvét másnapján Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.

A locsolás ma is elterjedt szokás, igaz némiképp szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.

Április – Szent György hava

Áprilisnak szárazsága, jó gazdának bosszúsága,
Áprilisnak nedvessége, fáknak termőképessége.

Böjti szelek vizet árasztanak,
Jeget olvasztanak.
Ha nagypénteken délelőtt esik,
Az év első fele szárazsággal telik.

április 24., György napja

Szent György-napi dörgés,
Jó bortermés.
Szent György-nap után
Kalapáccsal sem lehet
Visszaverni a füvet.

április 25., Márk napja

Ha megszólal a pacsirta, a béka,
jó termést várhatsz,
Ellenben ha hallgat a fülemüle,
akkor változékony lesz a tavasz.

A témához kapcsolódó könyvek a Szabó Lőrinc Könyvtárban

• Csörgő Anikó, Csigó László: Húsvét — Tanácsok, ötletek az ünnepi előkészületekhez
• Babits Mihály: Húsvét előtt — Válogatott versek
• Polgár András: Húsvét New Yorkban
• Blaise Cendrars (franciából ford., bev., ill. Kassák Lajos; utószó Nagy Géza): Húsvét New Yorkban
• Karácsonytól húsvétig — Antológia — Mikulás, Karácsony, Újév, Farsang, Húsvét és környéke
• Várkonyi Mihály: Orosz húsvét
• Surányi Miklós: A trianoni páva ; Galeotto Marzio ; Húsvét Szent Ilonán
• Húsvéti dekorációk / A. Massenkeil, P. Panesar ; ford. Cser Judit, 2001
• Húsvéti ötletek szalvétatechnikával / Karin Jittenmeier ; [ford. Kovács Melinda], [2003]
• Tojásfestés, 1. köt. — Viasszal írt tojások / Chabrecsek Terézia, 2002, cop.
• Vidám csibék és pimasz nyuszik — Húsvéti dekoráció színes papírokból / Ernestine Fittkau ; [ford. Kovács Melinda], [2001]
• Jeles napok, ünnepi szokások
• Minden napok, jeles napok — Hétköznapok és ünnepek a népszokások tükrében
• Magyar népi kultúra — Népművészet, népszokások, néptánc
• Magyar népszokások
• Magyarországi népszokások

A fent felsorolt könyveket keressék a Szabó Lőrinc Könyvtárban — kollégáink állnak rendelkezésükre!