A teljes zűrzavar létrehozásához szükség van még néhány, hasonlóan érdekes helyi lakosra, de a család úgy vonzza az ilyeneket, hogy hamarosan belőlük is csinos gyűjteményt lehetne összeállítani. Itt van mindjárt Spiro, az önjelölt sofőr, testőr, beszerzési tanácsadó, aki rajongásig imádja a mamát, aranyhalat lop Gerrynek a király halastavából, és mivel Amerikában volt taxisofőr, „kiválóan” beszéli az angolt:
Maguk angol? Gondoltam… angol mindig fürdésszoba akar… Nekem van fürdésszoba a házamban… Spiro a nevem (…) Igen, nyolc év töltöttem Chicagóban… ott tanultam ilyen jól angol (…) Minden angol turista ismersz engem, mind engem keressz, ha idejössz… tudják, én nem becsapom… szeretem az angolok… legjobb fajta népség… istenuccse, ha nem volnék görög, szeretném lenni angol.
(Sárközy Györgyné fordítása)
Vagy Mr. Krafelsky, Gerry magántanára, aki azzal próbálja eseménymentes életét izgalmasabbá tenni, hogy érdekes történeteket mesél a fiatalkoráról, amikor egy „Hölgy” társaságában – akiről Mr. Krafelsky diszkréten nem árul el többet – veszedelmes kalandokba keveredik, például egyszer hajótörést szenvednek, két hétig sodródnak egy jégtáblán, és csak úgy menekülnek meg, hogy Mr. Krafelsky felgyújtja a Hölgy bundáját, hogy jelezzen egy arra járó hajónak…
A családon kívül számtalan érdekességet tudhatunk meg az állat- és növényvilágról is. Ahogy maga Durrel írta:
Ez annak az öt esztendőnek a története, amit én meg a családom Korfu szigetén, Görögországban töltöttünk. Eredetileg a sziget természetrajzáról szándékoztam enyhén nosztalgikus beszámolót írni, de elkövettem azt a súlyos hibát, hogy már a könyv első oldalain felléptettem a családomat. Amint felvonultak a papiroson, megtelepedtek, és kezdték meginvitálni különböző barátaikat, hadd szerepeljenek ők is az egyes fejezetekben. Végül nagy nehezen és sok furfanggal sikerült mégis itt-ott néhány oldalt megmentenem, hogy egyes-egyedül álaltoknak szentelhessem.
Ezek az információk nekem nagyon hasznosnak bizonyultak például a középiskolai biológiaórákon, amikor önállóan kellett anyagot gyűjtenünk, és én beszámolhattam többek között a hímnős csigáról, a csapóajtós vagy a lasszós pókról, vagy arról, hogyan nevelhetünk otthon szarkákat, csacsit, sirályt vagy éppen békabébiket.
Mindezeken kívül megtudhatjuk a könyvből, a francia konzul miért lődöz ki az ablakon a nyelvóra közepén; hogy Korfun hétvégére szabadon engedik a feleséggyilkos rabokat, ha egyébként jól viselkednek; és ha az ember el akarja kerülni nemkívánatos rokonai látogatását, kisebb házba kell költözködni, ha pedig sok, szeretett barátját várja, akkor egy nagyobba; vagy hogy a korfuiak nem értik, miért lenne szükség a külföldieknek a házban fürdőszobára, mikor a kert végében ott van a hatalmas tenger…
És akinek ez a könyv tetszett, olvassa el a folytatásokat is:
- Madarak, vadak, rokonok
- Istenek kertje
- A halak jelleme
- Férjhez adjuk a mamát
a könyvet ajánlja olvasónk, Vitkolczi Ildikó
A Családom és egyéb állatfajták című könyvet – és Gerald Durrell további műveit – keresse a könyvtár online Katalógusában!

Eddig nem érkezett hozzászólás