Johannes Oporinus (1536-1568 között működött Bázelban) 1548-as kiadványát már 1553-ban egybekötötték a lyoni Barthelemy Trot Silius Italicus könyvével. A két mű fatáblás, vaknyomásos natúr bőrkötést kapott, és kapcsos volt, ma 2 pár kapocstöredék van meg. Az első kötéstáblán az “1553″-as évszámon kívül “I. S.” monogram is van. A könyv 18. századi tulajdonosa “Conrad Rittenberger”, aki a kötéstáblába nyomott monogramot tintával “C. R.”-re átírta.

A dokumentumot nagyobb felbontásban is tanulmányozhatja a képre kattintva!

Volt szerzetesrendi tulajdonban is, előzékén kéziratos bejegyzés tanúsítja:

Est Converti B.V. M. ad fontes fratris Erem. Discal. S. B. Augustini ex Haereditate Rosenmarc Reriana.

A címlap szerint Aelianos műveinek ez az első latin kiadása. A fordító és szöveggondozó Justus Vulteius (1529-1575), a héber nyelv professzora a hesseni Wetternben, a városi iskola rektora. A nyomdász, Oporinus, számos antik szerzőt adott ki: Arisztotelészt, Démoszthenészt, Xenophónt — ő maga is fordított görögből.

A dokumentumot nagyobb felbontásban is tanulmányozhatja a képre kattintva!

A műben a szövegközlés a fontos, díszítése összesen négy iniciálé. Kétvonalas keretben, sávozott háttérrel fehér betűtestek, növényi ornamentika, állat- és emberalakok előtt.

A dokumentumot nagyobb felbontásban is tanulmányozhatja a képre kattintva!