A szendergő szender és társai a Tompa Mihály Fiókkönyvtárban

November 5-én délután Finy Petra író, költő volt könyvtárunk vendége.
Az író – olvasó találkozó, amelyen a Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola és a Miskolci Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói vettek részt, nem a szokásos kérdezz-felelek formában zajlott. Vendégünk ennél sokkal érdekesebb, szórakoztatóbb formában ismertette meg a műveit a hallgatósággal.

További fotókért kattintson a kére

Bevezetésképpen arról kérdezte őket: ki a költő? Aki pénzt költ? Aki felkölti a gyerekét reggel? Aki kikölti a tojásokat? Persze, hogy nem! Költő az, aki verset ír. De akkor mi a vers? Kis gondolkodás után ezt is megválaszolták a gyerekek, majd arról beszélgettek, milyennek képzelik Finy Petra saját maga illusztrálta Egy marék buborék c. könyvét, ha csak a borító képét látják a kivetítőn. Majd elkezdődött a játék.

Az írónő egy textilből készült virágot mutatott, amelyhez meg kellett keresniük a lepkét. Amikor végre – az ő nadrágzsebében – meglátták, fel kellett ébreszteni, mert ez a lepke (egy szender) bizony egész nap csak szendereg. Miután végül – nagy kiabálással, tapssal, lábdobogással – felkeltették, a lepke maga „olvasta fel” a Szendergő lepkelány c. verset az említett kötetből.

Ezután a lepkelány „gazdája” arra kérte a gyerekeket, soroljanak fel gonosz figurákat. Közülük meg is jelent egy újabb báb, Bunyó Banya, aki verekedésre biztat minden gyereket, a róla szóló vers szerint. Némi „varázslás” után megjelent azonban Robot Rebeka – aki különösképpen hasonlított az írónőre – és a gyerek meghallgathatták tőle a Masinagyerek c. költeményt.

Ezt követően szójátékokon alapuló szabad verseiről beszélt a szerző, röviden, egy-kettőt érintve, majd ismét játék következett. Önként jelentkező gyerekek feltehették azt a „csodaszemüveget”, amely olyannak mutatja a világot, amilyennek ők szeretnék. Egyikük manókat képzelt a közönség soraiba, másikuk csupa csokinak, marcipánnak látta a könyvtárat. (Édes ötlet!)

A gyerekek hamarosan megtudták: nem csak nekik van ilyen csodaszemüvegük, hanem kis Kovács Áronnak is, A csodaszemüveg c. mesekönyv hősének, aki mindenhova gördeszkával jár, fantáziája pedig bámulatos. Szemüvegében a néni haját madárfészeknek látja – valódi madarakkal – az Erzsébet-hidat dinoszaurusz csontvázának, a dunai hajókat pedig robot fókáknak, hogy csak egyet-kettőt említsünk. Kis Kovács Áron természetesen felnő, és a könyv végén már saját kisfia vezeti őt vissza az elveszettnek hitt mesevilágba.

A továbbiakban hallhattunk még Rufusz Rafaelről, a varázslóról, aki szeret rosszalkodni, a Lámpalányról és Seprűsrácról, akinek csupa rosszcsont meséje van, de végül segít Rafaelnek megjavulni, és Réttündérről, aki annyi csokit evett, hogy kigömbölyödött, mint egy labda – labdázott is vele a többi tündér. A labdázást a gyerekek is kipróbálhatták, örömmel dobálták a gömbölyű bábot.

A remek hangulatú találkozó A tesó-ügy c. könyv alapján készült, tízperces kisfilmmel zárult, amely a testvér születésére készíti fel a gyerekeket, érthetően, nem gügyögve, sok szeretettel és humorral.

A bemutatók után szinte minden gyerek autogramot kért. Az aláírások mellé egy-egy rajzocska is került a papírra Finy Petra tollából.

Rónai Mónika