Június 5-én újra találkozott a zenekedvelő közönség a Petőfi Sándor Könyvtárban a Bócz Sándor nevéhez fűződő “Barangolás a zene világában” előadássorozat alkalmával, mely a “Klasszikusok könnyedén” címet kapta.

Valóban könnyedebb a stílus, mint a cím is jelzi — Bócz Sándor zenetörténész elkalandozott kicsit a klasszikusokra épülő feldolgozások világában, mely valamilyen szinten mindig megosztotta a zeneértőket. A feldolgozások kialakulásának is megvan a maga története, ugyanis a ’80-as években a piaci viszonyok hívták életre ezt az új műfajt, amikor a komolyzenei lemezeladásokat már az összeomlás fenyegette. Ekkor születtek meg az első, új köntösben megjelenő klasszikusok a pop zene keveredésével, és alakult ki egy új stílusirányzat, mely azóta is nagy népszerűségnek örvend. “Klasszikusok popritmusban” címmel a Royal Philharmonic Orchestra adta ki azt a lemezfelvételt, melyen Mozart, Csajkovszkij, Bach, Beethoven és más híres zeneszerzők művei a popzenével párosultak. Az összeállítás hatalmas sikere után egyre többen próbálkoztak meg a zenei átiratokkal. Az új értelmezést nyert művek egyből könnyen fogyaszthatóvá váltak, bár a véleményeket nagyon megosztotta.

Az előadásról még több fotót láthat a képre kattintva

Könyvtárunk zenebarátai szívesen fogadták a zenetörténész válogatását, jelezte ezt a felhangzó dallamokkal való együttdúdolgatás.

Bócz Sándor finoman ívelt át a könnyedebb hangvételek felé, kedvezve a klasszikusok, majd inkább a könnyűműfaj rajongótáborának. A stílus, az előadásmód és a zenei technikák különbözősége adta a sokféleséget, ki-ki döntse el, melyik áll hozzá közelebb.

A Swingle Singers dallamilag, ritmikailag mindent énekhangon szólaltat meg a maga sajátos előadásában, miközben Csajkovszkij “1812 nyitánya” nem sérül. A Jeniffer Rush erőteljes énekhangján felcsendülő Ave Maria magával ragadta a hallgatóságot, nem különben az olasz dallamvilág, melyet ezúttal olyan előadók képviseltek, mint Boccelli és Carissi, egy-egy operasláger megszólaltatásával. Milva Rodrigo Aranjuezi “Concertoját” adta elő igazi spanyol szenvedélyességgel.

Ki ne ismerné Clayderman csodálatos zongorajátékát vagy a csodagyerekként megismert, igazi hegedűvirtuózzá fejlődött Vanessa Mae-t? André Rieu hegedűművész Strauss-művekből nyújtott ízelítőt.

A román pánsípművész, Georges Zamphir különleges hangszerével egészen sajátos feldolgozásban szólaltatta meg Verdi Rigolettójának egyik leghíresebb részletét.

Sarah Brightman és Andrea Bocelli Time To Say Goodbye című csodálatos duettje sem maradt ki a válogatásból, mely a ’90-es évektől örökzöld melódia.

A jobbnál jobb dallamok felhangzása közben olyan érdekességekről is szó esett, mint Brahms Magyar táncok születésének körülményei, vagy a pánsíp antik görög kultúrából való származtatásának története, és Bach halálának 250. évfordulóján megrendezett lipcsei 24 órás maratoni koncertről is.

Egy igazán hangulatos, kellemes, fülbemászó dallamokat felidéző összeállításban volt részünk a nyárkezdeti borús délelőttön. Az esemény az előadássorozat utolsó része volt ugyan, de a hálás zenebarátok már most megszavazták a folytatást, amit Bócz Sándor nagy örömünkre elfogadott, tehát szeptemberben újra találkozunk!

Radeczki Zsuzsa