A Petőfi Sándor Könyvtár történelmi sorozatának 2012. évi első előadására került sor január 26-án. Az előadás címe “A török világ Magyarországon” volt és a Miskolci Egyetem docense, Vargáné dr Balogh Judit tartotta.

Az érdeklődő olvasók egy rendkívül érdekes és szórakoztató előadást hallhattak. A tanárnő tökéletesen le tudta kötni a történelemben jártas felnőtt olvasók figyelmét, de az általános iskolás, történelem fakultációs gyerekekét is. Tökéletesen el tudta helyezni a hallgatóságot a korszakban és meg tudta értetni a hatalmi törekvések történelmi irányvonalát.

A magyarországi “török világ” II. Murad szultán uralkodásával kezdődött, aki már 1440-ben hónapokon keresztül ostromolta Nándorfehérvár várát. De a Zsigmond király által létrehozott védelmi vonal legfontosabb vára jól vizsgázott és állta az ostromot.

Sajnos 1444. november 10-én a várnai csatában viszont Hunyadi János csapatai vereséget szenvedtek a több mint kétszeres túlerőben lévő török seregektől. Pedig a csata biztatóan indult: Hunyadi lovasai elsöpörték a török csapatokat, a király viszont meggondolatlanul harcba indult — amely az életébe került. Ezt a váratlan fordulatot használta ki Murad és győztes ellentámadásba tudta vezetni seregét.

Az előadáson készült fotókat megtekintheti a képre kattintva

Hunyadi egy felbomlott országba tért vissza. A pesti országgyűlés V. Lászlót választotta meg magyar királynak — már ha III. Frigyes őt és a magyar szent koronát is hajlandó kiadni az országnak.

A következő években Hunyadi a pápát és az aragóniai uralkodót próbálta szövetségesként megnyerni egy török-ellenes invázióhoz. Végül 1448-ban egyedül szállt szembe ismét a törökkel Rigómezőnél, ahol vereséget szenvedett. De a törökök is súlyos árat fizettek a győzelemért és üldözni már nem tudták Hunyadi seregét.

1456-ban Nándorfehérvárnál következett be Hunyadi János világraszóló győzelme, amely a világtörténelembe is bevonult a déli harangszó emlékével. Tragédiánk lett viszont az, hogy a harcokat követő fertőző pestisjárványban Hunyadi János is megbetegedett és meghalt.

1458-ban lépett trónra az ifjú Hunyadi Mátyás. A Hunyadi-pártot maga mellett tudva, erős kézzel látott hozzá az ország rendbetételéhez. Gazdaságilag és politikailag egyaránt megerősítette az országot. Új adótípusokat vezetett be és állandó zsoldoshadsereget állított fel. Viszonylagos békében és nyugalomban teltek uralkodásának évei, talán ezért is szól úgy a mondás, hogy “meghalt Mátyás, oda az igazság”. 1490-ig uralkodott és sajnos törvényes utóda nem maradt.

Mátyás halála után a rákosi országgyűlés ugyan megválasztotta Ulászlót királynak, de valójában hatalmi belvillongások színtere lett az ország, amely katonai erejét és a kincstár pénzét egyaránt felemésztette.

Ráadásul bekövetkezett az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés, amely – ma már tudjuk – egyáltalán nem a szegény jobbágyi paraszt rétegek lázadása volt, hanem a gazdag parasztoké. Legsúlyosabb következménye pedig a hatalmas anyagi és emberi veszteségek voltak. Szinte kivérzett az ország.

1516-ban az elhunyt Ulászlót tízesztendős fia, II. Lajos követte a trónon.

És elkövetkezett a gyászos 1526-os esztendő, amikor I. Szulejmán seregei indultak meg az ország ellen. Valójában soha nem Magyarország volt a török célja, hanem Bécs, csak sajnos pechünkre mi útbaestünk. Így óhatatlanul is harci felvonulási területévé váltunk minden török szultán álmainak. Mohácsnál Tomori Pál volt a magyar csapatok fővezére. Tomorinak nem nagyon voltak hadvezéri képességei illetve tapasztalatai, hiszen főpap volt. A mohácsi síkon ottmarad a magyar nemesség színe-virága a királlyal egyetemben, hiszen menekülés közben a király belefulladt – lovagi öltözetében – a Csele-patakba. A török seregek pedig végigdúlták és -rabolták az országot. Szeptember 9-én vonultak be a magyar királyok védtelenül hagyott “székesvárába”.

A törököktől rendkívül “figyelmes” volt, hogy a mohácsi csata is augusztus 29-én volt, és Buda várát is 1541. augusztus 29-én szállták meg. Ezzel három részre szakadt az ország. Középső területein a török volt az úr, a nyugati országrész Habsburg Ferdinánd kezébe került, és a keleti-északi részeken uralkodott a magyar király, Szapolyai János. Fráter György minden tehetségét – amely nem volt kevés – latba vetve próbálta a magyar királyság látszólagos önállóságát megtartani, viszont Erdélyben lassan-lassan kialakult egy erős fejedelmi hatalom. De ez majd egy külön előadás témája lesz, amelyre ismét minden érdeklődőt várunk szeretettel.

A történelmi sorozat következő előadása február 16-án 15 órakor kezdődik. Mária Terézia és II. József kora lesz a téma és Dr Horváth Zita, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi docense tartja. A rendezvény ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Tircsné dr Propper Valéria