2011. november 8-án, kedden délelőtt került sor a “Barangolás a zene világában — Az operett világa” című előadásra a Petőfi Sándor Könyvtárban. A kaluz – ahogy azt már a könyvtár olvasói megszokhatták – ezúttal is Bócz Sándor volt.
A magyar klasszikus operett volt az előadás témája — ezen belül is természetesen elsősorban Lehár Ferenc művészete.
Lehár katonakarmester és úgynevezett “torniszter-fiú” volt, vagyis olyan gyermeke a Monarchiának, akinek apja katona — így a gyermek együtt vándorolt apjával a Monarchia garnizonjai között, ahogy apját időnként ide-oda helyezték át. Apja Morvaországban született, feleségét pedig Komáromban ismerte meg és négy héttel később már feleségül is vette. A gyermek Lehár fiatal évei keservesen teltek. A szó szoros értelmében éhezett.
Később, amikor már maga is katonakarmester volt, Prágában két szonátáját vitte el megmutatni Dvoráknak — aki megnézte, hosszan elgondolkozott, majd azt mondta:
“Kedves fiatal barátom! Akassza szegre a hegedűjét és komponáljon!”
Zenei előadásait Bócz Sándor mindig úgy kezdi, hogy egy valamilyen szempontból különleges verset is lejátszik a hallgatóságnak. Most Shakespeare 75. szonettjét hallgattuk meg Ruttkai Éva előadásában, majd Latinovits Zoltán szavalta el Ady Endre “Őrizem a szemed” című költeményét egy újvidéki költői esten készült felvételen. És ez a két csodálatos költemény már meg is teremtette azt a hangulatot, amelyet aztán Lehár zenéje csak fokozott.
Lehár Ferencről egyik bécsi méltatója azt mondta:
“A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett és Lehár!”
Lehár valóban olyan magasságokra emelte az operett műfaját, hogy nincs kihez hasonlítani — csak önmagához lehet mérni, egyedülálló jelensége ő az operett műfajának. Műveiben rendkívül magas követelményt állít a zenekar és az énekesek elé. Lehár operettjeit a kor legnevesebb operai művészei énekelték, a férfi hős szerepét például legtöbbször Richard Tauber operaénekes, aki jelentős Mozart-dal interpretáló énekes-előadó volt.
A Petőfi Könyvtár programja a világ egyik legnépszerűbb operettjének nyitányával kezdődött: a Víg özvegyével. Majd természetesen Hanna és Danilo belépőjét hallhattuk, ezután a szerelmi kettőst, végül a Kán-kán betétdallamaira perdült kis híján táncra a hallgatóság.
Lehárral indulva elmaradhatatlan volt “A mosoly országa”, amely azon ritka operettek közé tartozik, ahol a zenemű végén nincs boldog beteljesedés és egymásra találás. Szu-Csong herceg nagyáriáját Mario Lanza énekelte. A “Cárevics” operettből a csodálatos Volga-dalt hallgattuk meg. Táncokkal folytatva ezután a kínai tipegős táncocska hangzott el A mosoly országából, a Cárevicsből pedig a tüzes kozák tánc.
Lehár után egy rövid kitérőt tettünk a klasszikus bécsi operett világába és Johann Strauss “A cigánybáró” című operettjéből – amely Jókai Mór kisregénye alapján született – hallgattuk meg Barinkay belépőjét, “magas C”-vel a dal végén. Majd pedig a magyar operett-irodalom másik nagy alakjának, Kálmán Imrének művei következtek: az “Ördöglovasból” Simándy József énekelte Sándor gróf dalát… “Ma önről álmodtam, bocsánat asszonyom…”.
Kálmán Imre már az úgynevezett “tudós muzsikusok” nemzedékéhez tartozott és operettje csőd szélén álló színházakat mentett meg világszerte. Kálmán operettjei mindig biztos sikert jelentettek. A “Cirkuszhercegnő” szerelmi kettőse Udvardy Tibor és Házy Erzsébet csodálatos hangján csendült fel, a vidám táncos-komikus és szubrett kettősét pedig Rátonyi Róbert és Koltay Valéria énekelte: “Gréte, ó Gréte jöjj a virágos rétre…”. De természetesen meghallgattuk Mr X dalát is. A “Csárdáskirálynőből” Szilvia belépőjét a mai operaénekesnők legtehetségesebbike, Anna Netrebko énekelte, akinek hangterjedelme ma a legmagasabb a világon. A művésznő 22 évesen kezdett énekelni és még mindig nagyon fiatal, csupán 41 éves.
A délelőtti program utolsó részében pedig szinte válogatás nélkül “szép dalokat” hallgattunk csodálatos énekesektől: Énekelt Joan Sutherland – aki Várnai Péter zenetörténész szerint már olyan tökéletes, hogy szinte unalmas -, Bende Zsolt, Németh Marika, majd végezetül az egyedülállóan olaszos hangú Szabó Miklós énekelt dalokat pl. Huszka Jenő “Gül babájából”, a “Kalotaszegi madonnából” és Lehár “Szép a világából”.
Bócz Sándorral legközelebb “karácsonyi hangulatban”, december 13-án találkozhatnak az érdeklődők. Ahogyan a könyvtár minden rendezvénye, természetesen ez a programunk is ingyenes lesz. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Tircsné dr Propper valéria

Eddig nem érkezett hozzászólás