A Szabó Lőrinc Könyvtár vendége 2011. október 14-én Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus volt, aki a géniuszokról, illetve a géniuszvesztés okairól tartott előadást. A nemzetközi hírű orvos-genetikus évtizedek óta kutatja, hogy mi áll a különleges képességek hátterében, és hogy ezek a képességek milyen mértékben örökölhetők.

A professzor egy 2×4 faktoros talentummodell segítségével mutatta be a géniusszá válás kritériumait (kreativitás, általános értelmi adottság, speciális mentális adottságok, motivációs adottságok — ehhez járulnak a külső hatások: család, iskola, kortárs csoportok, társadalom).

Előadásában választ kaphattunk többek között arra a kérdésre is, melyek azok a területek, melyen a talentum korán megmutatkozik (zene, a költészet, a vizualitás és a matematika) illetve elég támogatást kapnak-e a magyar géniusz-palánták, vagy hagyjuk elkallódni őket? A professzor szerint a zseniveszteség okai: a történelmi körülmények, a gazdasági helyzet, a pedagógiai felkészületlenség, a társadalmi intolerancia és a géniuszok önpusztítása. A zsenivesztés kérdését vizsgálva a híres előadó górcső alá vette a nemek különbséget is, hiszen tény, hogy a géniuszok egészét tekintve 96% a férfiak és mindössze 4% a női géniuszok aránya.

Az előadáson készült fotókat a képre kattintva tekintheti meg

A válasz – Czeizel Endre szerint – összetett: feltehetően összefügg a biológiai, majd társadalmi alapon meghatározott női/férfi szerepekkel. A nő az emberré válás produktumában a reprodukcióra, míg a férfi a produkcióra determinálódott. A biológiai adottságokhoz hozzájárult a társadalom által szabályozott női és férfi “feladatkör”, mely a nők számára kevesebb kiugrási (tanulási) lehetőséget biztosított évszázadokon át. Egy genetikus professzort azonban ennél a ténynél – mint mondta Czeizel Endre – persze jobban foglalkoztatja az a kérdés, vajon van-e olyan genetikai különbség a nők és a férfiak között, mely előidézi ezt az arányt.

Géniusznak lenni nem könnyű feladat. A zseninek komoly harcot kell vívnia azért, hogy forradalmi alkotása létjogosultságot szerezzen magának. Ezt a harcot pedig a férfiak nyilván könnyebben fölvállalják, mint a gyengébbik nem képviselői, akiknél az agresszivitás helyett inkább a közösségi érzés dominál.
Szinte szállóigévé vált a tragikus sorsú Csokonai Vitéz Mihály mondása, mely szerint “az is bolond, ki poétává lesz ma Magyarországon”. Erre asszociál Czeizel Endre szomorúan ironikus állítása, vagyis “az is bolond, ki géniusz akar lenni Magyarországon”.

A különböző fejlettségi szinten lévő országokban természetesen más-más lehetőségek állnak a zsenipalánták rendelkezésére tehetségük kibontakoztatásához, majd később elgondolásaik kivitelezéséhez. A professzor szerint Magyarországon a közoktatás nincs felkészülve a géniuszok nevelésére, oktatására, így örvendetes, hogy a Kossuth Lajos Tudományegyetemen elindult egy kezdeményezés: azok a leendő tanárok, akik zsenikkel kívánnak foglalkozni, külön szakvizsgát tehetnek.

Már nincs aranyunk és urániumunk, olajunk meg igazából sohasem volt. Éppen ezért legfontosabb természeti kincsünk az emberi tehetség, különösen annak kivételes megnyilvánulása, a géniuszság.

(Prof. Dr. Czeizel Endre)

Névjegy

Az előadás fotógalériáját megnézheti a képre kattintva

Prof. dr. Czeizel Endre(1935. április 3. Budapest), orvos, genetikus.

1959-től az Országos Közegészségügyi Intézetben a Humángenetikai és Teratológiai Osztály munkatársa, majd főorvosa, a WHO keretében az örökletes ártalmak megelőzésével foglalkozó központ igazgatója.

1996–1998 — a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója. Létrehozta a veleszületett rendellenesség országos nyilvántartását, bevezette a genetikai tanácsadás szervezett módszerét, elsőként írta le számos veleszületett rendellenesség előfordulási sajátosságait, kidolgozta az optimális családtervezési modellt. Az egészségmegőrző és genetikai tanácsadás népszerűsítője.

1973 óta végez genetikai tanácsadást. 1984 után egy ideig az ENSZ Egészségügyi Világszervezeténél (WHO) dolgozott. Kutatásainak kiemelkedő témája az öröklődés, a genetikai ártalmak, a veleszületett adottságok vizsgálata, valamint az epidemiológia. Kiemelkedő szerepet vállalt a genetikai ismeretterjesztésben. Hat televíziós tudományos ismeretterjesztő sorozat szerkesztő-műsorvezetője volt. Ő alapította Budapest XIV. kerületében a Családtervezési Központot. Számos tudományos társaság tagja, itthon és külföldön megjelent tudományos publikáció szerzője, a Magyar Tehetséggondozó Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke.