Az “Irodalmi arcképcsarnok” sorozat keretében került megrendezésre az Ady Endréről, és Ady költészetéről szóló előadás, amelyre több mint nyolcvan nyolcadikos diák és tanáraik jöttek el.

Előadónk, Dr Kabdebó Lóránt professzor úr 1936-ban született Budapesten, és – ahogy megtudtuk – ősei örmény származásúak. Már fiatalon kitűnt tudományos érdeklődésével és 1958-ban elvégezte az ELTE magyar-történelem szakát. Miskolcon kezdett dolgozni, a város legpatinásabb és leghíresebb gimnáziumában, a Földes Ferenc Gimnáziumban. Rovatvezetője lett a Napjaink című irodalmi folyóiratnak, majd 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori fokozatot, 1969-ben pedig az irodalomtudományok kandidátusa lett. Kulcsszerepe volt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának létrehozásában. 1997-ben megalapította az OTKA által is támogatott Szabó Lőrinc kutatóhelyet. Szabó Lőrinc életművének feltárásában példátlan erővel vesz részt mind a mai napig.

Kabdebó professzor úr nem először tart előadást könyvtárunkban, és most sem hazudtolta meg magát. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy rendkívül rendhagyó irodalom órát tartott.

Az előadáson készült fotókat a képre kattintva tekintheti meg

Nem beszélt Ady Endre életrajzáról, hiszen azt bármelyik iskolás tankönyvben el lehet olvasni, és nem beszélt a nagyon “kommersz” Ady-versekről sem, hiszen a diákok azoknak a verseknek az elemzését hallják napról-napra magyartanáraiktól is Ady Endre költészetének elemzése kapcsán. Ez persze lehet, hogy csalódást is okozott.

Ady Endre 1877-ben született Érdmindszenten és Budapesten halt meg 1919-ben. Ady egyedülálló a világirodalomban: költészete, szimbolikája, ars poeticája, motívumai teszik őt egyedülállóvá. Költészetében biztosan befolyásolták Verlaine és Baudelaire versei. Gyakran használja a szimbolizmus visszatérő elemeit, de sajátosan magyar – és sajátosan “adys” – látásmóddal. Visszatérő témái a magyarság és Magyarország sorsa, a költő sorsa, ha magyar, harc a túlélésért, harc a pénzzel, valamint a vallás és Isten kérdése. Életének különböző szakaszaiban más és más a fő kérdéskör: a pénz, a szerelem, Léda, majd Csinszka.

Verseiből árad a harc, ha kell minden ellen: a kor társadalma ellen, a tőke ellen, a pénztelenség ellen, a társadalmi elmaradottság ellen, a képmutató vallásosság ellen, a szívtelen érdek-szerelem ellen. Ady kiemelkedő egyéniség, aki másként gondolkodik mindenről, mint a kor átlag-embere. Költészetének megértése még ma is bizonyos fokú érettséget feltételez a befogadótól. Élettapasztalatot és tapasztalt látásmódot egyaránt.

1908-ban, a “Nyugat” című, akkor még új irodalmi folyóirat első számában jelentek meg Ady versei, esszéi. Ady egyébként újságíró is volt — élete végéig munkatársa maradt a Nyugatnak. 1904 és 1911 között hétszer járt Párizsban.

1906-ban jelent meg harmadik verseskötete, amely mérföldkő a magyar költészetben. Az igazi sikert “Vér és arany” című kötete hozta meg számára, amely szám szerint a negyedik volt, és amely 1907-ben jelent meg, de már 1908-as évszámmal.

Meghal minden és elmúlik minden,
A dics, a dal, a rang, a bér,
De él az arany és a vér.

Nemzetek halnak s újra kikelnek
A szent a bátor, ki, mint magam,
Vallja mindig: vér és arany.

Hát lehet ennél megdöbbentőbbet ennél egyszerűbben leírni?

Kabdebó professzor úr az egyik legnehezebb és egyben legnagyszerűbb költemény elemzésével kezdte előadását –ez “Az ős Kaján”, amely előadónk számára talán a legkedvesebb Ady vers. A hallgatóság pedig ízelítőt kapott egy igazi Kabdebó-elemzésből. A diákok megtapasztalhatták, hogy milyen is lesz majd, ha – akár már egy év múlva, a gimnáziumban – egy fantasztikus magyartanártól hallgatnak majd verselemzést.

Bíbor- palástban jött Keletről
A rímek ősi hajnalán.
Jött boros kedvvel, paripásan,
Zeneszerszámmal, dalosan
És mellém ült le ős Kaján.

A vers szimbolizmusa többszintű. Egyik része valójában azonnal érthető, második szintje viszont már gondot okozhat. Ki ez az ős Kaján? Mit jelent? Mit jelképez? Hogyan lehet ezt értelmezni? És itt mutatkozott meg Kabdebó nagyszerűsége, hiszen a zömében fiatal hallgatóságot úgy tudta végigvezetni a magyar nép történelmén, zivataros évszázadain, a magyar költők hitén, sorsán, magyarság-érzetén, hogy azt fiatal koruk ellenére is megérthették. Kabdebó úgy tudott párhuzamot vonni a vers és az élet – Ady élete – között, hogy majd egyszer – talán csak hosszú évek múltán -, ha ezeknek a diákoknak kezébe kerül egy Ady kötet, akkor talán megértik majd, hogy mit gondolhatott Ady a századforduló után néhány évvel és mire gondolhatott egy fantasztikus irodalomtörténész 2011-ben a Petőfi Könyvtárban.

Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb, hatalmasabb és szebb mint az élet.

A sorozat következő előadása november 16-án, szerdán délután 15 órakor lesz a Petőfi Sándor Könyvtárban, ahol Dr Porkoláb Tibor egyetemi docens Petőfi Sándorról és Petőfi költészetéről beszél majd. A könyvtár előadásai ingyenesek, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Tircsné dr Propper Valéria