A Petőfi Sándor Könyvtár irodalmi sorozatának Wass Albertről szóló előadására 2011. május 26-án került sor. “Erdély krónikása” címmel Tőkéczki Ilona irodalmár tartotta az előadást, melyen jelentős számban vettek részt az érdeklődők.
Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert 19o8-ban született Válaszúton és 1998-ban halt meg a floridai Astorban. A Wass család eredete az Árpád- korig vezethető vissza, Erdély egyik legrégebbi nemesi családjainak egyike. Első felesége báró Siemers Éva volt. Hat gyermekük született, akik közül Wass Huba jelentős karriert futott be az amerikai hadseregben.
Wass Albert művészetét Magyarországon csak a rendszerváltás után fedezték fel. Az erdélyi magyar irodalom nagy alakjának egyik leghíresebb könyve, a Kard és kasza 1974-ben jelent meg. 2005-ben a Nagy Könyv című magyarországi felmérésben Wass Albert az egyik legkedveltebb írónak bizonyult. A funtineli boszorkány című művét az olvasók a 12 legnépszerűbb magyar regény közé választották és a legnépszerűbb 50 között további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet és a Kard és kasza.
Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is tart. Népszerűsége az olvasók körében egyre növekszik, talán azért is, mert Erdélyről, az erdélyi havasokról, erdélyi emberekről nála megrázóbban, szenvedélyesebben, szebben senki nem tud írni.
Sűrűn-sűrűn álltak a csillagok az égen és pislogtak, mintha megannyi szem lett volna, mely a földet nézi… Szemek azok, megholt emberek szemei, kik visszatekintenek arra, ami kedves volt nekik ebben az életben. S valahányszor egy ember meghal idelent, egy csillaggal több gyúl ki odafönt s valahányszor egy ember születik, egy csillag elszalad a földre.
1944-től Wass Albert emigrációban élt. Először Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg. Korábban szinte ismeretlen volt. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű alkotások, ahol természetérzéke és tájmegidéző képessége vetekszik emberábrázoló egyéni látásmódjával.
Az irodalmi sikert A farkasverem című regénye hozta meg számára, amely 1934-ben jelent meg. Ezért a regényéért kapta meg 1940-ben a Baumgarten-díjat is.
Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galagonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé.
1998-ban – még életében – Balassi Bálint emlékkarddal tüntették ki. De a szablyát már csak fia tudta átvenni: február 17-én Wass Albert meghalt.
Táncos Csuda Mózsi kalandjai Erdély visszacsatolásakor kezdődtek. Ő mondja a Tizenhárom almafában:
Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.
Ajánljuk mindazoknak Wass Albert műveit, akik az előadásra nem tudtak eljönni, akik pedig meghallgatták Tőkéczki Ilonát, megtalálják Wass Albert műveit a Petőfi Sándor Könyvtárban.
Tircsné dr Propper Valéria

Eddig nem érkezett hozzászólás