A rendezvényen készült fotókat a képre kattintva tekintheti meg

A Barangolás a zene világában című sorozat első részének záró előadására 2011. június 7-én került sor a Petőfi Sándor Könyvtárban. A Liszt-évre való tekintettel a hallgatóság Liszt Ferenc életével és művészetével ismerkedhetett meg.

Liszt Ferenc 1811-ben született Doborjánban és 1886-ban Bayreuthban halt meg. Édesapja magyar volt, édesanyja osztrák. Liszt magyarságán a mai napig vitatkoznak, de Liszt maga írásban és szóban mindig magyarnak vallotta magát. Édesapja, Liszt Ádám az Esterházy-uradalomban szolgált, de mint orgonista és kórusvezető is működött. A gyermek Ferenc tőle tanult zongorázni. Csodagyereknek számított, már 9 évesen nagysikerű előadást tartott Sopronban és Pozsonyban. Az elragadtatott közönség soraiban ott ült négy magyar főúr (Amadé, Apponyi, Esterházy és Viczay grófok) akik hatéves ösztöndíjat biztosítottak számára.

1822-ben családjával Bécsbe költöztek, ahol a kor legkiválóbb zenepedagógusának – Carl Czernynek – tanítványa lett, aki tizenkét lecke után ingyen vállallta a tehetséges gyermek oktatását. 1823-ban a Redoute-ban adott matinén Beethoven is megjelent és a hangverseny végén homlokon csókolta a kis művészt.

A család ezután Párizsba költözött, amely akkoriban az európai művészeti élet központja volt. Liszt 1839-ben járt előszőr Magyarországon, amikor is három hét szakadatlan ünnepléssorozat indult meg — túlnyomórészt jótékony célból – a pesti árvízkárosultak megsegítésére – adott hangversenyek sorozatával mutatkozott be hazájában. Ez évtől kezdődően megosztotta életét és idejét Párizs, Budapest, Weimar és Bayreuth között.

A Petőfi Könyvtár hallgatósága előszőr a “Manók táncát” hallgathatta meg, majd etűdöket – “Vigasztalások” és “Sóhaj” -, melyeket Liszt Chopin hatására írt. A sort Vásáry Tamás zongoraművész előadásában Verdi Rigolettójának egy parafrázisa zárta.

Liszt zeneszerzői munkásságára nagy hatással volt Paganini, az ördög hegedűse. Valójában ahogy a hegedűjáték megújitója volt Paganini, úgy lett a zongora zsenije Liszt. Ennek kapcsán meghallgattuk Paganinitől a La campanellat majd pedig Vásáry Tamás előadásában Liszt művét. Mit is mondhatnék? Legalább úgy csengett, bongott, zengett a zongora, mint a hegedű. Fantasztikus volt.

Liszt nagyon sok egyházi témájú zeneművet is alkotott: Szt. Erzsébet legendája, Rekviemek, Oratóriumok. Mi a Krisztus oratórium második részéből hallgattunk meg egy vokális zenekari részt. Természetesen nem maradhattak el Liszt Magyar táncai és szimfonikus költeményei sem. Végezetűl a Les preludes: Előjáték hangzott el.

Barangolás a zene világában sorozatunk szeptemberben folytatódik Bócz Sándor zenetörténész kalauzolásával. Kérjük a könyvtár honlapjáról tájékozódjanak programjainkról, figyeljék beharangozóinkat! Rendezvényeinkre mindenkit nagy szeretettel várunk!

Tircsné dr Propper Valéria