A Petőfi Sándor Könyvtár “Barangolás a zene világában” című előadássorozatának márciusi programja – Klasszikus balettzenék címmel – éppen március 8-án, nőnapon került megrendezésre. A program állandó előadója, Bócz Sándor zenetörténész az ünnep alkalmából a jelenlévő hölgyeket Csajkovszkíj Diótötőjének Virágkeringőjével köszöntötte. Ez a csodálatos dallam a továbbiakban meg is adta az alaphangulatot ehhez a gyönyörű tavaszi délelőtthöz.

A rendezvényen készült fotókat megtekintheti a képre kattintva

A mai táncjátékok elődei az olasz reneszánsz fejedelmi udvarok és a városi polgárság űnnepélyeinek, felvonulásainak alkalmából beiktatott táncos közjátékokkal alakultak ki. Az olasz közjáték azután a francia királyi udvarban önállósult. Belgiojoso, Medici Katalin – II.Henrik francia király felesége – udvari táncmestere rendezte meg az első táncjátékot 1581-ben, “A királyné víg balettje” címmel.

A klasszikus balett XIV. Lajos király korában indult fejlődésnek, amikor már hivatásos táncosok is szerepeltek belettelőadásokon. 1661-ben 13 táncmester Beauchamps vezetésével megalakította a Táncakadémiát, 1682-től pedig már hivatásos táncosnők táncolták a női szerepeket.

1760-ban tűnt fel Jean Noverre, a balett-dráma megalkotója. Híressé vált könyvében (Levelek a táncról és balettről, Lyon, 1760; Budapest, 1956) készítette elő a modern balettdramaturgia útját. Ezért joggal nevezzük őt a mai modern balett atyjának.

Március ezen napsugaras délelőttjén a hallgatóság megismerkedhetett Csajkovszkij klasszikus balettjeivel. Hallhattunk részleteket a Diótörőből, a Csipkerózsikából — valamint természetesen A hattyúk tavából és a Romeo és Júliából is. Nagyon tanulságos volt, amikor az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét pl. a Romeo és Julia estében a mély vonósok baljóslatú hangzására, jelezve ezzel, hogy egy tragikus találkozásnak lehetünk fültanúi.

A nagy orosz mesterek közül belehallgathattunk még Borogyin Poloveci táncaiba, Rimszkij-Korszakov Seherezádéjába és meghallgattuk Hacsaturján Kardtáncát is. Az orosz klasszikus balett elképzelhetetlen a világhírű orosz táncosok nélkül, így Gyagilev, Nyizsinszkij, Pavlova művészetét is érintette az előadó, hiszen nélkül nem beszélhetünk mai modern balett- és táncművészetről.

Szinte láttuk magunk előtt Weber A rózsa lelke című balettjét, ahogyan a rózsa életre kel, és Nyizsinszkij alakjában beröppen a szendergő leány szobájába.

Én vagyok a rózsa lelke,
Mit tegnap a bálban viseltél.

És persze meghallgattuk, ahogy Delibes klasszikus balettjében Coppélius mester életet varázsol Coppéliába. Gunod Faustjával pedig “megjártuk a poklokat” és egyenesen egy bachanália közepébe csöppentünk…

A sorozat következő előadása április 5-én 9 óra 30 perckor veszi kezdetét, amikor népszerű operaslágerek dallamain andalodhat majd el a hallgatóság.

A rendezvény természetesen ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!

Tircsné dr Propper Valéria