2011. január 18-án folytatódott a “Barangolás a zene világában” című előadássorozat a Petőfi Sándor Könyvtárban. Bócz Sándor zenetörténész ezúttal a klasszikus francia és bécsi operett világába vezette be a hallgatóságot.

A francia operett imertetése természetesen Offenbach művészetével indult. Ahogy a szakirodalom fogalmaz: “ami előtte volt, az csak előjáték, ami utána, csak utóhang”… Valóban: Offenbach a francia operett zsenije Köln városában született 1819-ben — az operett igazi megteremtője és mestere. Zseniális egyéniség, jellegzetesen markáns művész és ez érződik is minden munkájában.

A jelenlévők pedig rendkivűl különleges részleteket hallhattak az “Orfeusz”, a “Szép Heléna” és “A gerolsteini nagyhercegnő” című operettekből, olyan előadók tolmácsolásában, mint Kincses Veronika és Sass Sylvia. Külön érdekesség volt – és ez a bécsi operett esetében is igy volt – hogy eredeti nyelven, majd pedig magyarul is hallhatták a nagyáriákat.

A francia operett világának ismertetésekor persze nem hagyható ki Lecocq, Hervé és Planquette sem. Így felcsendűltek az “Angot asszony lánya”, a “Nebáncsvirág” és “A corneville-i harangok” dallamai is.

A bécsi operett története Suppé-val kezdődik, aki belga és olasz ősökkel büszkélkedhetett, de családja az Adria parti Spalátóban élt. Ő pedig már a Habsburg Monarchia anyanyelvén, vagyis magyar, horvát, olasz, lengyel, szlovák és cseh szavakkal tűzdelt német nyelven beszélt. Suppé első nagy sikere a “Boccaccio” volt, majd jött a keringő- és operettkirály Strauss-család és a “Cigánybáró”, “Karnevál Rómában”, Millöcker és Zeller “Madarász”-a.

A Petőfi Könyvtár olvasói pedig ismét gazdagabbak lettek egy páratlanul kellemes zenei élménnyel.