A Petőfi Sándor Könyvtár “Borsod és Miskolc az irodalomban” című helytörténeti előadássorozat második előadására december elsején került sor. A hallgatóságnak ezúttal Szabó Lőrinc Miskolcon született költőt és költészetét mutatta be Professzor Dr Kabdebó Lóránt. Ugyan a könyvtár ezt a rendezvénysorozatot elsősorban érettségi előtt álló diákoknak ajánlja, ennek ellenére nagyon sok felnőttkorú olvasó is meghallgatta Kabdebó professzort, aki az ország legtudósabb Szabó Lőrinc kutatója.

Az előadás során jobban megismerhettük Szabó Lőrincet, aki Miskolcon született 1900. március 31-én. Ősei kálvinista papok és tanítók voltak, akik Bethlen Gábortól nemesi címet kaptak “gáborjáni” előnévvel. Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, müfordító, a 20.százai líra jeles művelője, az Ady utáni költők nemzedékének egyik legkiválóbb lirikusa.

A költő – családjával együtt – már életének igen korai szakaszában elköltözött Miskolcról. Iskoláit már Balassagyarmaton és Debrecenben végezte. 1918-ban azután behívták és végül hadiérettségit tett.

Babits Mihály tanítványaként első költeménye a Nyugat 1920. júniusi számában jelent meg. Első verseskötetét 1922-ben, “Föld, Erdő, Isten” címmel adták ki — a gyűjtemény nagy elismerést váltott ki. Még a kötet külalakját is példaértékűként említették, hiszen a híres Kner nyomda egyik legszebb kiállítású kiadványa volt.

Kabdebó professzor úr olyan érdekesen és élvezetesen vázolta fel a költő életét és művészetét, hogy a hallgatóság lélegzet-visszafojtva hallgatta — ha nyár lett volna, azt is mondhatnánk, hogy “a légy zümmögését is meg lehetett hallani”. Mindenesetre a professzor úr egy olyan maradandó irodalmi élménnyel ajándékozta meg hallgatóságát, amelyre még nagyon sokáig emlékezni fognak.

Tircsné Propper Valéria