Az operett műfaját sokan nem ismerik el, pedig születtek “opera minőségű” remekművek is, amelyek meggyőző erővel képesek tükrözni az ember vágyait, örömét, bánatát, haragját, érzéseit — ugyanúgy az élet egy darabját vetítik elénk, mint az úgynevezett “komoly” műfajok. Ráadásul a “tudós” muzsikusok – ahogy a szakma nevezte őket –, Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, illetve a második nemzedék, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Jacobi Viktor a Zeneakadémián sajátították el a “szakmai” ismereteket, és sokuknak ugyanaz volt a mestere, mint Kodálynak, Bartóknak vagy Dohnányi Ernőnek. A magyar operett világsikere nem véletlen.
A komolyzenei sorozat előadásait havonta hallgathatják meg az érdeklődők. A programban többek között szerepel a francia és a bécsi operett klasszikus kora, a farsang idején karneváli hangulatot idéznek a zenei “betétek”, népszerű operarészletekben is gyönyörködhetünk, melyek még élvezetesebbé válnak híres előadók koncertjeinek vetítésével. Ezen kívül megismerhetjük a balett-zene szépségeit, és érdekességként az irodalom és a zene találkozásának remek példáit is bemutatja a zenetörténész.
A programokról és az előadások időpontjáról tájékozódhatnak a Petőfi Sándor Könyvtárban vagy a könyvtár honlapján, az Eseménynaptárban.
A “Borsod és Miskolc az irodalomban” című helyismereti sorozatunk és a “Barangolás a zene világában” is megerősíti azt a tapasztalatunkat, hogy igény van a klubszerű összejövetelekre, legyen az ismeretterjesztő, érdeklődésfelkeltő, vagy akár csak szórakoztató jellegű. Igyekszünk olvasóink igényeinek eleget tenni, és ösztönözzük is őket sokszínű ajánlatainkkal a kiscsoportos együttlétre, melynek kultúránkban nagy hagyománya van.

Eddig nem érkezett hozzászólás