A Szabó Lőrinc Fiókkönyvtár hangoskönyv-kínálata ismét bővült — ezúttal több, mint ötven új mű került a kínálatba, CD-lemezen. Kicsiknek, nagyoknak, magyar és külföldi, ki-ki kedvére csemegézhet a listából.

Az alábbi lista linkjeire kattintva megtekintheti a hangoskönyvek részletes leírását és a művek rövid tartalmi ajánlóját is elolvashatja.

52 új hangoskönyv a Szabó Lőrinc Fiókkönyvtárban

Kiemelten ajánljuk: Juhász Ferenc — Évszakok

Az 50 éves Miskolci Városi Könyvtár jubileumi ünnepségének díszvendége Juhász Ferenc, a magyar költők doayenje volt. A Kossuth Kiadó  gondozásában megjelenő, a „Hangzó Líra” sorozat első  része a költőfejedelem verseinek válogatását tartalmazza. A hangoskönyv érdekessége, hogy a nyitó és záró verseit maga Juhász Ferenc adja elő.

Na de mi is az a hangoskönyv, avagy gyorstalpaló új “hallgatóinknak”

Milliók választják a kikapcsolódásnak ezt a formáját (fotó: CarbonNYC, Flickr)

Milliók választják a kikapcsolódásnak ezt a formáját (fotó: CarbonNYC, Flickr)

Mindenekelőtt különbséget kell tenni a hangoskönyv és a hangjáték között. Míg a könyv azt jelenti, hogy a leírt szöveget szó szerint, csak a minimális hangsúlyozással olvassa fel egy ember, a hangjáték egy saját dramaturgiát igénylő, hangra interpretált előadása a könyvnek, több szereplő tolmácsolásában.

Gondoljunk csak bele, micsoda plusz élményt nyújt egy nagyszerű regény egy közismert és a közönség által szeretett színművész előadásában. Erre lehet jó példa az “Egy gésa emlékiratai” című világhírű bestseller Pécsi Ildikó közreműködésével. De említhetjük itt azokat a versfeldolgozásokat is, amelyeket a Kaláka együttes megzenésítésében hallgathatnak a költészetért és a zenéért együtt rajongók.

A hangoskönyv hat évvel ezelőtt úgy bukkant fel a hazai könyvesboltok kínálatában, Magyarországon 2003-ban Örkény István és Szerb Antal egy-egy műve egyszerre került az olvasók, pontosabban a hallgatók elé. Az Egyperceseket Mácsai Pál előadásában a Kossuth, az Utas és holdvilágot Kulka János tolmácsolásában a Titis Kiadó jelentette meg.

Az utóbbi fél évtizedben évről évre több mint harminc százalékkal nő az új megjelenésű hangoskönyvek száma. Ha megvizsgáljuk, hogy kiknek és miért lehet fontosabb a hangzó dokumentum a könyvnél, érdekes dolgokra derül fény. E találmányt ugyanis magnószalag és -kazetta formájában, az 1960-as évektől elsősorban a látássérültek számára kezdték sorozatban gyártani, de kereskedelmi forgalomba egyetlen példány sem került. Akkoriban általában kortárs és klasszikus regényekből, novellákból készültek a hangfelvételek.

Érdekes adalék a hangoskönyvek élvezetét befolyásoló szempontokhoz, hogy míg a vakok kifejezetten a kellemes hangú felolvasókat szeretik, sőt, sokak szerint az a legjobb, ha a hallgató nem is emlékszik, hogy ki olvasta fel a könyvet, a kiadók épp ellenkezőleg, a jellegzetes, markáns hangú, vagy éppen hírneves felolvasókkal kívánják népszerűbbé tenni a műveket, nem is hiába. Így régebben a felolvasó személyek – néhány ismert rádióbemondó kivételével – nem tartoztak a sztárszínészek közé, ám a vakok szerint a kevésbé jellegzetes orgánum, és a gyakran félamatőr hangsúlyozás nagyobb szabadságot adott a hallgatók fantáziájának, mintha profi színész felolvasását élvezték volna.

Kellemes kikapcsolódást!