A hagyományos kínai orvoslás elméleti anyagának ismertetésére, népszerűsítésére vállalkozott tavaly őszi előadásában Tóth János terapeuta, kinek előadásain rendszeresen részt vehetnek a Szabó Lőrinc Könyvtárban. Mivel a hallgatóság részéről igény merült fel a téma folytatása és kiegészítése iránt, ezért felkértük olvasónkat egy újabb népszerűsítő előadásra.

További fotókért kattintson a képre

Az érdeklődők különleges hangulatú, tartalmas előadáson vehettek részt, melynek végén Tóth János készségesen válaszolt a jelenlévők egyéni problémáival összefüggő személyes kérdéseire is.

Az előadás konklúziója: a Hagyományos Kínai Orvoslás a világon a legrégebbi gyógymódok közé tartozik, de aktualitását a mai napig megőrizte.

Várjuk Önöket legközelebb is!

• Ilyen volt: előadás a szakrális orvostudományról a Tompa Mihály Könyvtárban
• Ilyen volt: Mikszáth Kálmán a Petőfi Sándor Könyvtár “Irodalmi arcképcsarnokában”
• Ilyen volt: “Világ és lelkivilág” — Koleszár András előadása a Kaffka Margit Könyvtárban

• az első részben (I.) a hónaphoz kapcsolódó nevezetes névnapokat és a jeles nevet viselő szentek, ismert személyek legendáit vesszük sorra;
• a második egységben (II.) az adott hónaphoz kapcsolódó legismertebb néprajzi szokásokat ismertetjük;
• a harmadik részben (III.) pedig egy, a hónaphoz kapcsolódó Fekete István novellát bocsátunk közre részben vagy egészben.

Kellemes olvasást kívánunk!

I. rész

Február 2., Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Mária tisztulásának napja, görögül és a görög liturgiában Hypapanté, vagyis találkozás. Amikor Isten fia először találkozik a papsággal, és amikor “a világ világosságát”, Jézust (az idős jelenlévő Simeon nevezte így Jézust) a mózesi törvények szerint 40 nappal születése után Mária bemutatja a templomban.

A szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. Későbbi időkben a szentelt gyertyát az újszülött gyermekek mellett tartották, hogy elűzzék a rontást és a rontó szellemeket, hogy azok el ne cseréljék az újszülött gyermeket.

Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Gyertyaszentelő napján “inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap.”

Február 3., Balázs napja

A középkorban nagy tiszteletnek örvendő Balázs püspökről megemlékezik az Érdy- és a Debreczeni kódex is. Szent Balázs, az örményországi Sebasta város vértanú-püspöke volt. Mivel a legenda szerint egy olyan gyermeknek mentette meg az életét, akinek halszálka akadt meg a torkán, ezért a torokfájás elleni közbenjáró szentként is tisztelik.

Balázs-áldás:

Ó, szent Balázs légy mellettünk,
óvj meg minket bajtól
Torokfájás más nyavalya, tőlünk elmaradjon.

Február 4., Veronika napja

Legendás jeruzsálemi asszonyalak, aki a keresztúton szenvedő Jézusnak kendőjét nyújtotta, hogy verítékét letörölje vele. A legenda szerint az Üdvözítő tövissel koronázott képmásának lenyomata a kendőn maradt.

A Veronika–kép, amely a Szent Péter bazilikában található, állítólag már 705-ben odakerült. 1011-ben oltárt emeltek tiszteletére és ott őrzik az ereklyét.

Február 14., Bálint napja

Szent Bálint püspök a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentje volt. Hite miatt II. Claudius császár végeztette ki. A legenda szerint hitének erejével visszaadta börtönőre vak lányának látását. Halála előtt búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet úgy írt alá: “a te Bálintod”.

Ezzel magyarázzák a Bálint-napi üzenetküldés eredetét. A legenda szerint a fiatal házasokat megeskette egymással és megajándékozta kertjének virágaival.

Angolszász területen Valentin-nap népszerűsége valószínűleg Chaucer költő “Madarak parlamentje” című költeményére vezethető vissza, amely a II. Richard király udvarában megtartott Valentin-napi ünnepségre készült.

A magyar népi hagyomány szerint ha Bálint napon hideg és száraz az idő, akkor jó termés várható. Bálint napon választanak párt a verebek, és ekkor jönnek vissza a vadgalambok is.

Február 19., Zsuzsanna napja

Barbieri: Zsuzsanna és a vének

Az Ószövetségben olvashatjuk a jámbor asszony, Zsuzsanna történetét, aki kertjében fürdik, és akit két vénember megles és megzsarol, illetve házasságtöréssel vádol.

Az Ószövetségi törvények értelmében a házasságtörő asszony büntetése megkövezés. Egy fiatalember, Dániel viszont bebizonyítja a vének hazugságát — így fény derül az igazságra, és a véneket ítélik halálra.

Zsuzsannát a gyümölcsfák védelmezőjeként is tisztelik, így almával ábrázolják. Ezen a napon várták a pacsirta megszólalását is, amely a tavasz közeledtét jelezte. De ha a pacsirta ezen a napon alacsonyan repült, akkor messze még a tavasz. Ha pedig nem szólalt meg, akkor “befagyott a szája”.

II. rész

Balázsolás, Balázsjárás

Az egyik legismertebb február hónaphoz kapcsolódó régi magyar népszokás.

Február 3-án a gyerekeknek ismét alkalmuk van arra, hogy a falut járják és tréfás, játékos köszöntő versikéikkel betérjenek a házakhoz némi kis ajándékért. Járták a falut, azzal az indokkal, hogy iskolásnak verbuváljanak kisdiákokat. De a falujárás valódi célja az volt, hogy tanítójuknak gyűjtsenek adományokat. A Balázs-járás, a március 12-i Gergely-járáshoz hasonlóan a soványpénzű néptanítók jövedelmének kiegészítését jelentette. A néprajzi kutatás a hagyományt szláv eredetűnek tartja.

A Balázs-nap szerte az országban az egészség- és természetvarázslás, a gonosz- és madárűzés napja. Az időjárással kapcsolatban az a hiedelem alakult ki Bácskában, hogy “ha esik, nyár elején elveri a jég a termést”. De azért sem szerencsés ezen a napon az eső, mert akkor kifagy a vetés.

Egy Balázs-járó versike:

“Gazda gyorsan kelj föl mostan,
hozz minékünk jó bort,
valamid van a házadnál
mindenedet csak hozd!
Nézd a nyársunk üres, a hasunk is éhes,
Ha sajnálod szalonnádat, légy magad is éhes!”

Egy másik tréfás mondóka:

“Szalonnát, szalonnát!
Ha nem adnak szalonnát,
kifúrjuk a gerendát!”

Farsang

Vízkereszttől (január 6.) Hamvazószerdáig tart.

Busójárás Mohácson

A farsang csúcspontja a karnevál, magyar nevén a farsang farka. A “farsang farka” farsang utolsó három napja. A világ legismertebb karneváljai a riói és a velencei karneválok. Magyarországon a mohácsi Busó-járás, amely a világörökség része lett.

Vízkeresztet követő első hétfőnek „regélő hétfő” a hajdani neve. A farsang a párválasztás időszaka is.

A vízkeresztet követő vasárnapok a menyegzős vasárnapok, (vő-vasárnap, menyegzős-vasárnap), amikor az egyház nem tiltotta az esküvőket. A három napos vigadalmak általában szerdán vagy hétfőn kezdődtek. A farsang, a báli szezon és a táncmulatság lényege az eljegyzés és a házasságkötés volt. Farsangkor szomorú csak a pártában maradt leány volt, akit a legények kicsúfoltak.

“Húshagyó, Húshagyó,
itt maradt az eladó.”

A farsang mindig zajkeltéssel, kolomprázással, ostorpattogtatással kezdődik. Ez valójában a farsang kihirdetésének rituáléja. Farsang időszakának csúcspontja a nagyböjt előtti kedd, a Húshagyó kedd. Egyes vidékeken ekkor szalmabábut vagy fakoporsót égettek. Jelképesen ezzel zárták le a farsang időszakát. Más tájakon, Cibere vajda és Konc király párviadala volt. Természetesen Cibere vajda került ki győztesen, vagyis a cibere leves és más böjti ételek.

A Húshagyó keddet követő csütörtök, a magyar hagyományban a Torkos Csütörtök, amelynek hagyománya és rituáléja egyre jobban terjed mai rohanó városi életünkben is.

III. rész

Fekete István (1900-1970)

Fekete István

Már nagyon korán, három éves korában kapcsolatba került a vadászattal és a vadász-élményekkel. Később vadásztársai lesznek, atyai jó barátai: Kittenberger Kálmán, a nagy “Afrika-vadász” és író, Csathó Kálmán író-főrendező, gróf Wass Albert író-földbirtokos, gróf Széchenyi Zsigmond “Afrika-vadász” és író. Eljár vadászni Erdélybe, a Bükkbe, a Börzsönybe. És csodálatosan hangulatos írások születnek ezekből az élményekből!

Gazdasági tanulmányait befejezve Bakócára került, gróf Majláth György birtokára, segédtisztnek. Itt ismerkedett meg Piller Edit “doktorkisasszonnyal”, akivel 1929-ben kötöttek házasságot. Ajkán kapott vezető gazdatiszti állást, és gyermekei már itt születtek. Lánya, Edit 1930-ban, fia, István pedig 1932-ben. Leánya a Sacre Coeur-rend General prefectinje, iskolaigazgató, tanügyi tanácsos. Ausztriában él. Fia, ifj. Fekete István jelenleg Chicagóban él. 1956-ban hagyta el az országot, a forradalomban vállalt szerepe miatt. Több könyve is megjelent már magyarul.

Fekete István egyik legnépszerűbb írónk. 1936-ban írta meg “A koppányi aga testamentuma” című regényét és 1939-ben “Zsellérek” című művét. 1939 és 1944 között a “Zsellérek” hét kiadást ért meg. Csonkítatlan formában 1994-ben jelenhetett meg ismét.

1940-ben beválasztották a Kisfaludy Társaságba, a legnagyobb írók, költők közé. 1946-ban tiltó listára került, és az Ávó is kegyetlenül bántalmazta. Állandó állást nem kapott, és könyvei nem jelenhettek meg. Csak az Új ember és a Vigília fogadták el írásait.

Egész életében nyíltan vállalta hitét és világnézetét.

1960-ban József Attila-díjat kapott a “Tüskevár” című regényéért. Erős dohányos volt, és 1970-ben, második infarktusa következtében Budapesten halt meg. Felesége kezdeményezésére 2004-ben újratemették Göllén. Mint fia idézte: “egyedül Göllén érezte jól magát”.

Fekete István írót az irodalmi élet nem kezelte nagyságának megfelelően. Könyveit ugyan kiadták és az olvasók nagyon szerették, de még a lexikonok is csak hiányos adatokat közöltek róla. Az olvasók is leggyakrabban mint ifjúsági íróra gondolnak rá, esetleg mint vadászkalandok írójára. Nos, az én meglátásom szerint mindkét vélemény csak részben igaz. Fekete István nagyon sok felnőtteknek szóló regényt, novellát és kisregényt is írt. Mivel nekem egyik kedves szerzőm, régen dédelgetett álmom volt egy kis sorozat útjára bocsátása, hogy más is megismerje Fekete István csodálatos “felnőtt” írásait. Ha fáradt vagyok, vagy ideges, akkor egyszerűen csak leveszek egy kötetet a polcról, és néhány sor után már helyrebillen a világ. Számomra nincs még egy olyan író, aki ilyen emberséggel és hittel tudna szólni emberről, Istenről, háborúról és békéről, állatról és növényről, bajról és bánatról, de örömről és szeretetről is.

A mindennapok rohanásában álljanak meg egy pillanatra, és nyissák ki szívüket! Engedjék közel lelkükhöz Fekete István hitét és emberségét! Kérem, olvassák Fekete István műveit! Higgyék el, nagy örömük telik majd írásaiban.

A sorozathoz a Lazi kiadó 2005-ben megjelent, “Öreg utakon” című kötetének novelláit használtam fel.

Fekete István: Február (részlet)

Éjjel esett a hó. Az ablakrések zümmögtek, a kéményben elátkozott lelkek jajgattak, és a függöny meglebbent néha, mintha valaki be akart volna nézni a szobába, hol csak a szívem dobogott és az óra tiktakolt éjszakai hangossággal.
Nyitott szemmel feküdtem az ágyon. Kezeimet összefontam, mint az öregek, azzal az ősrégi mozdulattal, mellyel imádkozni tanul az ember, és lestem az időt, melyet az óra és a szívem a sötétségbe szórva elvettek tőlem.
A szoba feketeségében árnyak kavarogtak, mint a füst, és ha megmozdultam, besurrantak a kályhába, melyet nem láttam, de éreztem, hogy nagy száját nyitva tartja, és hideg hamuja alá bújnak a ködből lett szellemek.
Aztán elaludtam.
Amikor felébredtem, már reggel járt a kertben…
Egyébként csütörtök volt. Szabad, kalandkereső csütörtök, amikor nem kellett iskolába menni.
Az öltözködés percek alatt megtörtént, utána pedig kiforgattam zsebeimet, hogy megvan-e minden. Minden alatt: bicska, ceruza, madzag, parafa, dugó, órakerék és sok lószőr értendő. Főleg lószőr! – amit féltő gondossággal simítottam ki, hogy ne kuszálódjon, és a sodrásnál baj ne legyen vele. A lószőrt különben nem kaptuk ingyen. A lószőr azelőtt Csillag lovunk tulajdona volt, és nyáron a legyeket hajtotta vele. Most azonban tél van, légy nincs, minek a Csillag farkában az a sok lószőr? Ezt Péter mondta, tehenesünk fia, aki ritka nagy lókötő volt, a akiben – éppen ezért – tanítómesteremet tisztelhettem.
Csillag azonban más véleményen volt a farkát illetőleg, mert amikor Péter a huszadik szálat szakította ki, úgy felrúgta, hogy Péter még engem is feldöntött, ki egyelőre mint néző vettem részt a lószőrszerzésben…
Mikor feltápászkodtunk, és Péter korát meghazudtoló tökéletességgel kikáromkodta magát, kezdetét vette a lószőr sodrása, ami nem is olyan egyszerű munka. A kemény szálak sehogy sem akarnak sodródni, és visszaugranak, mint a rugó. Azt a pár lószőrt mégis hamar megfontuk, viszont Csillag minden további közeledésre nyugodtan felemelte a lábát, mutatván, hogy rúgási kedve egy cseppet sem csökkent. A lószőr az övé, és ingyen nem adja…
Egye meg a fene ezt a dögöt – mérgelődött Péter. – Majd holnap szerzek a tejcsarnoknál – és ezzel el is felejtettük Csillagot, bár nem volt szép tőle ez a szűkkeblűség.

-

Csillag azonban nem felejtett, és este, amikor Péter apja gyanútlanul közeledett hozzá, úgy felrúgta, hogy az öreg Pétert a fal fogta meg, mert neki senki nem állott az útjában.
Másnap reggel pedig Péter megszerezte a kellő farokszőrmennyiséget a tejcsarnoknál, ahol felügyelet nélkül álltak a lovak. Délben már enyém volt ez a kincs, három szivar árán, Három szivar, mi az? Hát észre lehet venni három szivar hiányát egy rendes szivarosdobozban…?
A lószőrt aztán rejtegettem, és közben feldolgoztam, immár kellő szakértelemmel…
Kis csizmáim nyakig szaladtak a laza hóban, amikor kertünk alól elindultam a mezők felé, melyek álmosak és
puhák voltak, mint a nászágy hajnaltájon…
A foglyok. Robajló repülésű, elérhetetlen madarak. Ó, hogy vágytam utánuk! De ma aztán vége az elérhetetlenségnek. Annyit fogok belőlük, amennyit akarok, mert hónom alatt van a kincsek kincse, a – Tőr! Erre kellett a lószőr…
Siettem, amennyire lehetett. Szemem ösztönösen kutatta a határt, és éreztem: rosszban járok.
Nono – biztatott az ördög – , hiszen ez a ti vadászterületetek…

-

De ilyenkor nem szabad a foglyokat bántani – hadonászott bennem a lelkiismeret.

-

- Puskával! – mondta az ördög. – De tőrrel…

-

A tőrt úgy állítottam fel, mintha az iskolában ez lett volna a fő tárgy, és én színjeles tanuló, ami a valóságban nem állta meg a helyét.

-

…elbújtam a kukoricaszár-rakásban… lestem a foglyokat… Boldog voltam…

-

…de a hurok még egynek sem akadt a lábába…
Nem baj. Majd beleakad!
Az első foglyot mindenesetre Ilona kapja!…
A dicsőségtől könnybe lábadt a szemem, mert egy ott vergődött a tőrben, aztán pedig ijedten himbálódzott meg velem a havas világ, mert a bokrok mellett kutyával, puskával megjelent az – Édesapám…
Nóra pedig, …az öreg hűséges Nóra szép lassan szimatolva elindult a nyomomon.
Még a farkát is csóválta hozzá. Megérezte az ismerős szagot, s úgy jött búvóhelyem felé, mint a végzet…
Apám gyanakodva nézte a kutya viháncolását, és elindult a szárrakás felé.
Édesapám ledobta a tőrt, lefektette a puskáját, és elővette a kését. Úristen! Mi lesz ebből?!
Levágott egy hajlós vesszőt, és azt mondta:
- Gyere ide!

-

Az öreg Nóra csak akkor vette észre, hogy valami baj van. … Én nyöszörögtem, Nóra pedig égnek emelt fejjel vonított. Hazafelé állandóan mellettem jött, nyalta a kezem, és rá sem nézett apámra.
Nem is tőröztem én azóta se, de nem is lett Kovács Ilona a feleségem.

Felhasznált irodalom

• Bihari Anna – Pócs Éva: Képes magyar néprajt. Corvina. 1985.
• Katona Lajos: Folklór kalendárium. Gondolat. 1982.
• Molnár V. József: Kalendárium. Örökség Könyvműhely. 1998.
• Kis magyar néprajz a Rádióban. RTV – Minerva. 1978.
• Fekete István: Öreg utakon. Lazi. 2005.
• ifj. Fekete István: Fekete Istvánra emlékezve…

2012. Böjtelő havában összeállította: Tircsné dr Propper Valéria

• Másodszor a kínai orvoslásról — Tóth János előadása a Szabó Lőrinc Könyvtárban
• Ilyen volt: Mikszáth Kálmán a Petőfi Sándor Könyvtár “Irodalmi arcképcsarnokában”
• Ilyen volt: “Világ és lelkivilág” — Koleszár András előadása a Kaffka Margit Könyvtárban

Gigabájt és az alma - olvasási vetélkedő a Miskolci Városi Könyvtárban!

A vetélkedő célja

A vetélkedő (nem titkolt) célja, hogy a gyermekirodalom legsikeresebb alkotásainak felhasználásával igényt keltsünk az olvasás iránt. Fontos célunk még az értő olvasás képességének fejlesztése, mely a tanulás és az önművelés legfontosabb eszköze, illetve a helyi identitástudat alakítása a lakóhelyünkhöz kötődő szerzők és műveik megismertetésével.

A vetélkedő fordulói

A vetélkedő 2012. január 25-től november 25-ig tart és négy fordulóból áll majd:

• az 1. feladatlap – tél – mely egyben jelentkezés is - január 25-től,
• a 2. feladatlap – tavasz – március 25-től,
• a 3. feladatlap – nyár – május 25-től,
• a 4. feladatlap – ősz – pedig szeptember 25-től érhető el a könyvtár honlapján.

Részvétel és korcsoportok

Fontos változás a tavalyi megmérettetéshez képest, hogy ezúttal a 3-8. évfolyamos tanulók egyénileg vehetnek részt a vetélkedőben!

A vetélkedés idén is három korcsoportban zajlik:

• 3-4. osztályos tanulók,
• 5-6. osztályos tanulók vagy más iskolatípus ennek megfelelő korosztálya,
• 7-8. osztályos tanulók vagy más iskolatípus ennek megfelelő korosztálya.

A korcsoportok besorolása – mivel játék a következő tanévre is átnyúlik – a vetélkedő indulásakor érvényes évfolyamot jelenti.

A játék menete és a feldolgozott művek listája

A első forduló feladatlapjai mától letölthetők (ezen írás végén), illetve nyomtatott formában is átvehetők a Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ tagkönyvtáraiban! A további fordulók feladatlapjai a fenti menetrend szerint lesznek elérhetők a könyvtár honlapján (www.mclib.hu).

Fordulónként 4-4 irodalmi művet dolgozunk fel az általunk összeállított listán szereplő művek közül. Feladatlaponként 50 pont érhető el, az eredményeket folyamatosan közzétesszük majd honlapunkon.

A feldolgozott művek listája letölthető ide kattintva!

A beküldés módja és határideje

Az egyes fordulók beküldési határideje a következő forduló megjelenési időpontja, az utolsó forduló beküldési határideje november 25-e!

A kitöltött feladatlapok beküldhetők emailben az info@mclib.hu címre, de személyesen is leadhatók a Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ tagkönyvtáraiban.

A játék eredményhirdetésére 2012. december 14-én kerül sor — a legeredményesebb pályázók értékes könyvjutalomban részesülnek!

Az első forduló feladatai

Az első forduló feladatlapjai letölthetők az alábbi linkekre kattintva. A beküldés határideje 2012. március 25-e!

• Gigabájt és az alma — 1. forduló — 3-4. évfolyam
• Gigabájt és az alma — 1. forduló — 5-6. évfolyam
• Gigabájt és az alma — 1. forduló — 7-8. évfolyam

• Könyvbúvár 2011 — Íme az írásbeli forduló eredményei!
• Könyvbúvár 2011 — Figyelem, csapatok: íme a negyedik forduló feladatai!
• Könyvbúvár 2011 — Figyelem, csapatok: íme a harmadik forduló feladatai!

"Du ju szpík idegen", "Sprechen sie németül" - februártól újra!

2012. februárjában folytatódnak a Szabó Lőrinc Könyvtár népszerű nyelvi klubjai, a “Du ju szpík idegen” és a “Sprechen sie németül”!

A “Sprechen sie németül” német nyelvi klub időpontjai: február 6-tól minden hétfőn 16.30-tól.
A “Du ju szpík idegen” angol nyelvi klub időpontjai: február 1-től minden szerdán 16.30-tól.

A pontos időpontokat és a további foglalkozások menetrendjét megtalálják a könyvtár Eseménynaptárában, a Szabó Lőrinc Könyvtár aktuális programjai között!

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

• Sprechen sie németül? — Német nyelvi klub a Szabó Lőrinc Könyvtárban
• Évet zárt a “Du ju szpík idegen?” angol nyelvi klub
• Du ju szpík idegen? — Angol társalgási klub a Szabó Lőrinc Könyvtárban

2012. január 10-én a Barangolás a zene világában című sorozat idei első előadására került sor “Vándortémák” címmel. Az előadó – ahogyan a rendezvény látogatói már megszokhatták – ezúttal is Bócz Sándor zenetörténész volt.

A “Vándortémák” egy nagyon érdekes és izgalmas kérdéskör, amely az irodalomban, képzőművészetben, de a zene világában is felbukkan. Legeggyértelműbb bizonyíték a témák vándorlására Shakespeare “Rómeó és Júlia” című drámája. A zenében az egyik legkedveltebb és talán legkedvesebb vándortéma a Rómeó és Júlia szerelmi történetének témája, és a szerzők is talán ezt a témát dolgozták fel legtöbbször és legtöbben.

Az előadás is ebből a drámából származó részletekkel kezdődött, Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva előadásában. Majd Gounod operájából hallgattuk meg Júlia áriáját, amely egy coloratur bravúr. Ezt a szerelmi kettős követte. Csajkovszkij, a nagy orosz zeneszerző nyitányt komponált Rómeó és Júlia címen. A 17-18 perces nyitány tulajdonképpen három részből áll, ill. három téma követi egymást. Először a komor, pravoszláv jellegű Lőrinc barát témába hallgattunk bele, ezt követte a családi gyűlöletet ábrázoló kardcsattogtató, a középső rész, végül a szerelmi téma. A nyitány végén pedig a három téma egybefonódásával a síron túli szerelemben olvad fel a zene áradása.

Prokofjev balettet komponált Rómeó és Júlia történetéből. Prokofjev már XX. századi zeneszerző, aki a disszonanciából is képes harmóniát teremteni. A balettből részleteket hallgattunk meg: a megpillantás zenéjét, Thibald halálát, majd pedig Rómeó és Júlia halálát. A franciák másik nagy zeneszerzője, Berlioz “Szimfonikus képeket” írt Rómeó és Júlia témájára.

Leonard Bernstein “West Side Story-ja” a téma modern feldolgozásainak egyik legcsodálatosabb változata. Tony és Maria kettősét hallgattuk meg, Jose Carreras és Kiri te Kanawa előadásában. És természetesen nem feledkeztünk el a legújabb változatáról, Gerard Presgurvic francia musical-zeneszerző sláger-daláról sem, a “Világ urairól”, Rómeó és Mercutió kettősében.

További fotókért kattintson a képre!

A zeneirodalom másik kedvelt vándortémája a Faust-téma. Goethe drámáját a franciák nemzeti zeneszerzője, Gounod álmodta meg fő művében. Ebből az operából Margit vezeklő dalát hallgattuk meg, ahol Margit, Mephisto és a kórus énekli a témát. Liszt Ferenc Faust-szimfóniát írt, amelyből Mephisto keringője hangzott el. Berlioz “Faust elkárhozása” címen szintén szimfóniát alkotott, amelybe beemelte a nekünk, magyaroknak oly fontos Rákóczi-indulót, melyet egy magyarországi látogatása idején írt a magyaroknak — egyetlen éjszaka alatt. Számunkra pedig ünnepi zenévé vált.

Schubert több mint 600 dalt komponált. Az egyik legismertebb és legvirtuózabb a Pisztráng-dal. Ezt Dietrich Fischer Discau előadásában hallgattuk meg. A tragikus sorsú Schubertnek – aki életének utolsó öt évét már halálos betegen töltötte – életében egyetlen “pénzes” megrendelése volt (amely díjazását egyébként soha nem kapta meg) — ez lett az ún. “Pisztráng-ötös” című mű, amely zongorára, hegedűre, gordonkára, bőgőre és brácsára íródott. Itt a hangszerek külön-külön, majd pedig együtt és egymást váltva játszák a pisztráng játékos ficánkolását és a víz csobogását.

A délelőtti zenehallgatás utolsó vándortémája Don Quijote, a búsképű lovag története volt. Róla írt operát Purcell, Donizetti, és de Falla, de Richard Strauss is írt zeneművet “Változatok egy lovagi témára” címen. E zenedarabban a brácsa Sancho, a cselló pedig maga Don Quijote. A mű legszebb részét, a halál előtti megvilágosodás dalát hallgattuk meg.

A vándortémák, Don Quijote-i feldolgozásának egyik legszebbje, Mich Leigh és Joe Darion musicalje, amelyből Don Quijote imája hangzott el, a “Távoli cél” című dal. És azért említsük meg Peter O’Tool, Sophia Loren és James Coco csodálatos játékát is Arthur Hiller 1972-ben készített filmjében. És ezzel a dallal ért véget a 2012-es év első zenei barangolása a Petőfi Sándor Könyvtárban.

Következő barangolásunkra a zene világában 2010. február 7-én kerül sor, 9 óra 30 perctől. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Tircsné dr Propper Valéria

• Ilyen volt: Barangolás a zene világában — Liszt Ferencről a Petőfi Sándor Könyvtárban
• Ilyen volt: a Petőfi Sándor Könyvtár karácsonyi barangolása a zene világában
• Ilyen volt: “Az operett világa” — Bócz Sándor zenetörténész előadása a Petőfi Sándor Könyvtárban

A megnyitón készült fotókat a képre kattintva tekintheti meg

Varga István a főiskolai fotóklubban ismerkedett meg a fotózással — azóta egyszerre tekinti azt komoly hobbinak és hivatásnak. A művész egyben a Miskolci Fotóklub elnöke is, valamint a natuArt – Magyar Természetfotósok Szövetségének tagja. Számos hazai és nemzetközi pályázaton is eredményesen szerepelt.

A művész honlapját a www.vargaistvan.hu címen érhetik el.

A kiállítás 2012. február 15-ig megtekinthető a Tompa Mihály Könyvtárban, a könyvtár nyitvatartási idejében (hétfő-péntek 10-18).

• Megnyílt: “Mindenkinek van angyala?” — Orosz Ila fotókiállítása a Tompa Mihály Könyvtárban
• Megnyílt: “Horgolások mesterfokon” — a Szirmai Szorgos Kezek kiállítása a Tompa Mihály Könyvtárban
• Megnyílt: Rongybabák és lakásdíszek — kiállítás a Tompa Mihály Könyvtárban

A Dante-csapda egy vérbeli történelmi kalandregény, kicsit misztikus, kicsit krimi — de nagyon szórakozató. Valós történelmi környezetbe helyezi az eseményeket a szerző, méghozzá az 1750-es évek Velencéjébe, a velencei Karnevál idejére.

“A velencei karnevál hagyománya a X. századra nyúlt vissza.
Akkoriban az év hat hónapját foglalta magában: október első vasárnapjától december 15-ig, majd vízkereszttől a böjtig tartott, és végül a Sensa, a mennybemenetel ünnepén érte el csúcspontját.”

Arnaud Delalande: A Dante-csapda

Aki járt már Velencében, annak rettentő érdekes olvasni a regényt, hiszen Velence híres terein, épületeiben, templomaiban és persze a Canal Grande gondoláiban történnek az események. Meglátogathatjuk a Serenissima palotáját, de Murano szigetén a leghíresebb üvegmester manufaktúráját is.

A főhős – akár élhetett is volna – egy Fekete Orchidea álnéven dolgozó velencei titkosügynök, aki a velencei köztársaság “Tízek Tanácsának” megbízásából tevékenykedik a köztársaság javára. Ez a tény azonban egyáltalán nem akadályozza meg a köztársaság urait, hogy amikor hibán (legalább is számukra hibának értékelt vétkes tetten: asszonyba szeret bele, aki viszontszereti) érik ügynöküket, akkor bizony azonnal a híres-neves Ólombörtönbe zárják.

Az író, Delalande ötletességét dicséri, hogy a regény éppen akkor játszódik, amikor Casanova is ott raboskodik — sőt egyedüliként az Ólombörtön történetében, Casanova az egyetlen, akinek sikerül majd a regény végére megszöknie rabságából.

Az írónak még további két rendkívül érdekes ötlete van: egyrészt úgy írja meg az eseményeket, mintha azokat a Quarantia Criminale, vagyis a velencei titkos irattár polcain talált iratokból olvasta és írta volna meg, természetesen napjainkban, mint egy történész-kutató.

A másik nagyon megkapó ötlet az, hogy a karnevál reneszánsz hangulatában tobzódó Velencében történő eseményeket, Dante Isteni színjátékának “köreivel” írja meg — természetesen innen a regény címe is.

Fekete Orchidea úgy halad – vagy eleinte inkább csak sodródik – az eseményekkel, mint Dante – Vergílius kalauzolásával – a Pokolban. Fejezetek helyett a regény is Dante kilenc körén keresztül halad egyre mélyebbre a megfejtendő eseményekben, hiszen Fekete Orchideának meg kell fejtenie a rejtélyeket, ugyanis saját és szerelme élete a tét.

Így aztán a hős és segítője, az okos, értelmes, talpraesett és bátor szolgája, Landretto a pokol tornácáról fokozatosan jut el a szerelmi bűnösök, a falánkok, a fösvények, a haragosok, az eretnekek, az erőszakosok, a csalók, az árulók “körein” át a végkifejletig.

“Most leszállunk innen a vak világba! – kezdé a költő, sápadva,
meredten. – Elől megyek: lépj lábaim nyomába.”

És persze végig ott van a regény lapjain a titokzatos “Il Diavolo”, “Az Ördög”, akivel meg kell küzdeni, mert ha nem, akkor minden elvész. Nem csak a szereplők, de Velence városa és a város mit sem sejtő, vidáman karneválozó lakói is.

Il Diavolo pedig párbajra hívja ki a szereplőket, persze elsősorban Fekete Orchideát, polgári nevén Pietro Luigi Viravolta de Lansalt-ot.

“Ez egy játék. Egy rejtvény. Úgy választja meg a gyilkosságok módját, ahogy Minósz irányítja a kárhozottakat a Pokolban. Az áldozat az általa elkövetett bűnökért vezekel. Azt akarja, hogy tartsak vele… ahogy Vergilius vezeti a költőt körről körre, azt akarja, hogy amíg ő be nem fejezi művét, maradjak a nyomában.”

Természetesen a regény végén, egy mindent eldöntő párbaj – nem szellemi, hanem valódi kardpárbaj – során mindenre fény derül és végre megtudja az izgatott és kíváncsi olvasó, hogy ki Az Ördög!

“1756 októberét írták. Giacomo Casanova nem sokkal korábban szökött meg a börtönből. Pietro a Szent Márk téren állt, és gondolataiba merülve a lagúnát figyelte…
Az éjszaka elmúlt, új nap kelt fel, a víz fölött ködfoltok emelkedtek az ég felé, és a rakpart mentén sorakozó gondolák meg-megbillentek a finoman hullámzó vízen. Nem szomorú volt Pietro, inkább furcsa nosztalgia fogta el hírtelen. A San Giorgiót nézte, a távolban a Lido partja sejlett fel, mögötte pedig a Campaniele hegyes tornya és a szárnyas oroszlán.”

Aki már barangolt Velencében, az bizonyára látja is szemei előtt a lagúnák városát, a regény helyszínét, a valódi szereplőt, a Velencei Köztársaságot — nem 1756-ban, hanem most, 2011-ben.

– ajánlja Tircsné dr Propper Valéria

A könyvet keressék a könyvtár online Katalógusában, vagy személyesen a József Attila ill. a Petőfi Sándor Könyvtárban!

• John Grisham: A festett ház
• Isten Ostora — William Napier: Attila trilógia
• Október témája a Szabó Lőrinc Könyvtárban: Liszt Ferenc

Számítógépes tanfolyamok a Szabó Lőrinc Könyvtárban!

Tudnivalók a számítógépes tanfolyamról

Tanfolyamunkat regisztrált olvasóink vehetik igénybe. A résztvevők kis létszámú (6 fős) csoportjainkban sajátíthatják el a digitális írástudás kezdő lépéseit. A tanfolyam időtartama napi kétszer 60 perc, általában délelőtti órákban, egymást követő napokon.

Kezdő csoportunk (10 órás) tematikája:

• számítógépes alapismeretek;
• szövegszerkesztés egyszerű, alapvető lépései;
• ismerkedés az Internettel;
• elektronikus levelezés.

Haladó csoportunk (10 órás) tematikája:

• A szövegszerkesztés ismereteinek bővítése;
• CD-írás, pendrive-használat;
• Internet (online hirdetésfeladás, képfeltöltés);
• programletöltés és -telepítés, tömörítés.

Gyakorlat teszi a mestert…

Kezdő tanfolyamunk elvégzése után lehetőséget biztosítunk további gyakorlásra, valamint előre elkészített feladatsorok megoldására könyvtárosaink segítségével. A gyakorlat időtartama 10 óra (5 alkalom, napi kétszer 60 perc).

További információért vegye fel a kapcsolatot a Szabó Lőrinc Könyvtár munkatársaival. A könyvtár elérhetőségeit megtalálja ide kattintva.

Szeretettel várjuk tanfolyamainkon!

• Meghívó: Az Y generáció — Tari Annamária előadása (frissítve!)
• Meghívó: Az internet társadalmi és kulturális hatásai — Ropolyi László előadása
• Barátkozzon velünk a Facebookon (is)!

Bevezetésként József Attila “Betlehemi királyok” című költeménye hangzott el a színészkirálynő Ruttkai Éva tolmácsolásában. Ahogy megtudtuk az előadótól, elég kevés kifejezetten karácsonyi muzsika van — természetesen most nem az egyházi jellegű dalokra gondolunk. Ezért a programra inkább azt mondhattuk, hogy ünnepi hangulatú, szép muzsikák hangzottak el — bárkinek bármit is jelent az a kifejezés, hogy “szép muzsika”.

Először Saint-Saens (1835-ben Párizsban született francia zeneszerző, karmester, zongora- és orgonaművész) “Karácsony” című művét hallgattuk meg, majd egy Bach-oratórium következett, amelyet Handel “Messiásából” a “Halleluja” című dal követett. Ezt a csodálatos dalt a világ egyik legismertebb fiú-gyermekkórusa, a Tölzi Gyermekkórus énekelte.

Az ünnep hangulatához legjobban talán a gyermekkórusi hangzás illik, így több dalt is meghallgattunk a Tölzi Kórus tolmácsolásában. Hallhattuk például Giordani “Ó én kedvesem” című dalát, Schubert “Ave Mariaját”, végezetül pedig Mozart “Vecsernyéjének” 8. tételét, melynek címe “Dicsőítsük az Urat”.

Ugyan nem hullott a hó, sőt, inkább ködös, borongós volt az idő, ennek ellenére nem maradhatott ki a műsorból Vivaldi “Négy évszak” című versenyművének – mely a barokk velencei iskola utolérhetetlen alkotása – Tél tétele sem, az “I Musici di Roma” kamaraegyüttes előadásában.

A rendezvényen készült fotókat a képre kattintva tekintheti meg

Az oboa, mint hangszer tökéletesen alkalmas az elégikus, borongós hangulatok ábrázolására — ezért Domenico Cimarosa egyik oboaversenyét is meghallgattuk. Cimarosa az a zeneszerző, aki akár Guinness-rekordot is felállíthatott volna (ha ugyan lett volna már akkoriban ilyen), hiszen “Titkos házasság” című operájának Bécsben, 1792-ben tartott bemutatója akkora siker volt, hogy egymás után háromszor kellett eljátszaniuk és elénekelniük a művészeknek. Egymás után háromszor — a teljes vígoperát!

Haydn művei közül a “Teremtés” oratóriumból a három arkangyal (Gabriel, Uriel és Rafael) a fény teremtését énekelte el. A tenor, a szoprán és a basszus tökéletesen énekelte a zenekar segítségével a fénytelenség állapotát, a moll hangzást, majd C-dúrba váltva “lőn világosság”.

Az ünnepi szép zenék sorából nem maradhatott el a Jeunes Musicales International világhimnusza, és Schubert F-mol fantáziája sem. Utóbbi – bár zseni volt – egyben talán a legtragikusabb sorsú zeneszerző is — 31 évet élt meg, kicsi, csúnya és kövér volt, reménytelenül szerelmes, életében nem ért el sikert, barátai kegyelemkenyerén tengődött. Az F-mol fantázia egy négykezes mű, amelyet Schubert 1828-ban az Eszterházy grófok szolgálatában állva, a grófkisasszony házi tanítójaként szerzett. Valószínűleg érzelmileg is érintve volt a csodálatos zene megalkotásában.

Oratorikus művet Kodály Zoltán, a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője is alkotott. Az ünnep hangulatában művei közül a “Missa Brevist” hallgattuk meg, mely a rendezett harmónia csodálatos alkotása.

Tökéletesen illettek az ünnep tematikájába a délelőtti program utolsó harmadának zeneművei is: Beethoven “Holdfény szonátája”, Csajkovszkij “Diótörőjének” nyitánya, Carló Bergonzi “Hálátlan szív” című dala és Verdi “Rekviemjének” Sanktus tétele, mely a milánói Scala előadásában hangzoll el.

A koronát a programra kétség kívül a Placido Domingo, Jose Carreras és Diana Dors előadásában meghallgatott “Csendes éj” tette fel, majd pedig a “bel canto” legnagyobb mai művészének, Cecilia Bartoli tolmácsolásában elhangzó Haydn- és Vivaldi-dalok.

Valódi “bel canto”-t, azaz szép éneklést hallgattunk.

Végezetül – ahogy azt Bócz Sándor zenetörténész is kívánta minden kedves megjelentnek – békés, boldog, gyertyaillatú, csillagszórós, mákos-diós bejglis ünnepeket kívánunk!

A Petőfi Sándor Könyvtár “Barangolás a zene világában” című sorozata 2012-ben is folytatódik: a következő előadásra január 10-én, kedden délelőtt 9 óra 30 perctkor kerül sor. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Tircsné dr Propper Valéria

• Ilyen volt: “Vándortémák” — a Petőfi Sándor Könyvtár idei első zenei barangolása
• Ilyen volt: Barangolás a zene világában — Liszt Ferencről a Petőfi Sándor Könyvtárban
• Ilyen volt: “Az operett világa” — Bócz Sándor zenetörténész előadása a Petőfi Sándor Könyvtárban

Zártkörű rendezvény keretében ebben az évben a Közalkalmazotti Tanács tagjainak segítségével könyvtárunk rendezte meg a Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ dolgozói gyerekei és unokái számára a Mikulás-ünnepséget. Nagyon örültünk a lehetőségnek, hogy az idén a mi feladatunk lett a gyermekek számára egyik legkedvesebb program és műsor megszervezése és lebonyolítása.

Mint azt már talán a legkisebb gyermekek is tudják, Szent Miklós püspök a III. században élt, és Myra városának jótékonykodó püspöke volt, aki támogatta a szegényeket és az elesetteket. Szent Miklós – azon kívül, hogy ő a Mikulás – védőszentje a tengerészeknek, kereskedőknek, gyógyszerészeknek, és Kecskemét városának is.

Miklós életéről elég keveset tudunk. Valószínűleg 270 és 286 között született a Patara nevű kis-ázsiai városkában. 19 éves korában szentelték pappá. Szüleitől örökölt vagyonát szétosztotta a szegények között. Nagyon sok legenda kötődik hozzá, amelyek nagyobbrészt egybemosódnak, de nem kevesebb, mint 21 csodatétel is kötődik nevéhez. A legismertebb legenda a három szegény eladósorba került leányhoz kapcsolódó legenda.

Mikulás ünnepe az egyik legvonzóbb és legismertebb ünnep így Karácsony táján — legalábbis a gyermekek körében. Szent Miklós december 5-én este érkezik meg minden jó gyerekhez, aki cipőcskéjét, csizmácskáját kitisztítva kiteszi az ablakba. A Mikulás gondoskodik róla, hogy reggelre kelve, minden cipőcskébe valamilyen kis ajándék kerüljön. Dió, mogyoró, alma. Nagylelkűsége és a nélkülözőkkel szembeni szeretete miatt, Szent Miklóst a mai napig a szeretet és kegyelem példaképeként tartják számon.

A rendezvényen készült fotókat megtekintheti a képre kattintva

Ilyen gondolatok jegyében rendezte meg a Petőfi Sándor Könyvtár a kollégák gyermekeinek és unokáinak kis ünnepségét, amely a DATI Diósgyőri Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulóinak – Németh Kristófnak és Gedeon Andrásnak – ünnepi gitárzenéjével kezdődött. Felkészítő tanáruk Koleszár Ákos tanár úr volt.

Majd pedig megérkezett a várva várt Mikulás – Dávid Ákos “helyettesítő Mikulás” személyében – aki (akár az igazi Mikulás) mindent tudott a jutalmazandó gyerekekről és egész éves “viselt dolgaikról”, de akik azért mindannyian megkapták “névre szóló” mondatai mellé az ajándék csomagocskát is.

Ezután pedig könyvtárunkban kézműveskedni lehetett kicsinek és nagynak, vagyis gyereknek és szülőnek egyaránt. Készíthettek az ügyeskezű vendégek karácsonyfára akasztható díszítő-girlandot, arany-füst karácsonyi képet ajándékba, és más egyéb ünnepi mütyürkét. De ha valaki inkább társasjátékot akart játszani, arra is volt lehetőség.

Összesen harminckét kisebb-nagyobb gyerek és kísérője vendégeskedett a Petőfi Sándor Könyvtárban. Őszinte szívvel reméljük, hogy mindenki olyan jól érezte magát nálunk, mint amilyen szeretettel mi, “Petőfisek” készültünk az eseményre.

Ezúton is, és ismét, mindenkinek kívánunk: békés, boldog, nyugodt, szeretettel teli ünnepeket!

Tircsné dr Propper Valéria

• Ilyen volt: Adventköszöntő családi délelőtt a Petőfi Sándor Könyvtárban
• Ilyen volt: Családi délelőtt a Juniális jegyében a Petőfi Sándor Könyvtárban
• Ilyen volt: Barangolás a zene világában V. — Népszerű dallamok a Petőfi Sándor Könyvtárban