Tauszig Mária

2012. június 23-án volt Tauszig Mária vasdiplomás középiskolai tanár halálának 20 éves évfordulója.

A magyar-német szakos egyetemi végzettségű tanár életének jelentős időszakát töltötte Miskolcon. 1926-tól volt a miskolci Női Felső Kereskedelmi Iskola rendes tanára. Személyes varázsa, tudása, intelligenciája, fáradhatatlan tenni akarása révén a város kultúrköreinek jelentős alakjává vált. Olyan neves írókkal került közeli barátságba többek között, mint Móricz Zsigmond és Móra Ferenc, olyan városi esemény kötődik nevéhez, mint az évenként május 16-án megrendezésre kerülő Móra-emléknap. Jelentős érdemei voltak a finn-magyar irodalmi, kulturális kapcsolatok építése és ápolás terén.

Tauszig Mária életéről és munkásságáról Falk Miklósné Ónodi Katalin írt meghatóan szép, érdekes visszaemlékezést, melyet egy válogatott bibliográfiával kiegészítve ajánlunk figyelmükbe.

Tauszig Mária — 20 éve halt meg Tauszig Mária vasdiplomás középiskolai tanár*

1896. szeptember 20-án született Orsován, az akkori magyar-román-szerb határ közelében, a
török fennhatóság alá tartozó Ada Kaleh sziget szomszédságában. Szülőhelye a romániai nagyra törő építkezések áldozata lett, a Vaskapu-erőmű megépítésével a Duna szintje alá került 1972-ben.

Édesapja Tauszig Sándor, édesanyja Apostol Mária. Öten voltak testvérek, az öt leány közül Ő a középső. Szülei elváltak, édesanyja leányaival a trianoni döntéskor Békéscsabára települt. Középiskoláit Kolozsváron kezdte, majd a szatmárnémeti fiúgimnáziumban érettségizett egyetlen leányként. 1916-tól a debreceni egyetem bölcsészhallgatója, magyar-német szakos tanárként diplomázott. Diákkorában nagy hatású barátság fűzte Oláh Gáborhoz.

1922-től Kecskeméten helyettes tanári állást kap és szabadidejében könyvtári munkával hasznosítja magát. Ezekben az években egy szegedi látogatás alkalmával megismerkedik Móra Ferenccel. Barátságuk az író haláláig tartott. Még kecskeméti helyettes tanár korában, 1925-ben kijutott Észtországba, s egy életre elköteleződött az észt, majd a finn nyelv és kultúra mellett.

1926-ban már a miskolci női felsőkereskedelmi iskola rendes tanára. Ismeretségei, tudása és fáradhatatlan tenni akarása révén a város kultúrköreinek jelentős alakja. Közeli barátságba kerül Móricz Zsigmonddal, a szobrász Medgyessy Ferenccel, Káplár Miklóssal, a Hortobágy festőjével. A nagy nyugatos nemzedék felolvasóestjeinek rendszeres látogatójaként megismerkedik Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Karinthy Frigyessel, de lelkes híve lesz később a népi íróknak is, közülük Szabó Pállal és feleségével különösen jó barátok.

Miskolcon többször vendégül látja Mórát. Egy emlékezetes Móra-látogatásról máig megemlékezik a város: május 16-án, a Móra-emléknapon Tauszig Máriára s az általa fényképen megörökített jeles asztaltársaságra, többek között Bank Sándor középiskolai igazgatóra, Leszih Andor múzeumigazgatóra, Marjalaki Kiss Lajos történészre, Sassy Csaba költő-újságíróra is emlékeznek az ifjabb generációk.

A háború után mellőzötté válik, Miskolcról “száműzik”, egy ideig Sárospatakon dolgozik, végül Mezőkövesdről megy nyugdíjba. Sárospatakon részt vesz az Ujszászy Kálmán és Szabó Zoltán által létrehozott Népfőiskola munkájában. Ekkor ismerkedik meg Rácz Istvánnal és finn feleségével, akikkel Finnországba való költözésük után is mindvégig levelező kapcsolatban maradt. Kodolányi Jánossal a Finnország iránti rajongás köti össze, de a debreceni egyetemhez vagy a pataki kollégiumhoz kapcsolódó írókat és költőket is figyelemmel kíséri, könyveik megjelenésére reagálva többükkel, pl. Képes Gézával, Lázár Istvánnal, Vargha Domokossal, Szabó Magdával levelezésben áll, lakása gyakran irodalmi találkozók színhelye.

Tauszig Mária a '70-es években

Életét a magyar irodalom szeretete és terjesztése, a finnek iránti szimpátia és nagyrabecsülés jellemezte. Nagy hatású pedagógus volt, aki mintát adott egyfajta értelmiségi létre. Nyelvtudása, levelező köre legendás. Az 50-es években a Görgey u. és Mikes Kelemen u. sarkán álló (akkor Felszabadítók útja 34. sz.) kétemeletes házban lévő társbérleti lakásán (hármas társbérlet volt a legfelső szinten, ami idős korában nagyon megnehezítette az életét) magyar írók és finn diplomaták egyaránt megfordultak. Ő maga külföldre nem utazhatott, de sokak finnországi útját egyengette, fáradhatatlanul szőtte a barátság szálait generációkon át haláláig. Egy finn diplomata a 60-as évek elején a város elöljárói előtt éppen a Zenepalotában, egykori iskolájában tartott nyilvános rendezvényen úgy bókolt Mária néninek, hogy “a finnek azért ismerik Miskolc nevét, mert Tauszig Mária itt lakik!”

Nagy képessége volt, hogy felkeltse az érdeklődést egy-egy irodalmi vagy művészeti esemény iránt. Finnországról is naprakész hírei voltak — pedig idős korában már szinte ki sem mozdult a lakásából — és Ő mindig megtalálta, kinek kell továbbadnia azokat. Bizonyára sokan tudnának mesélni arról, mivel lettek gazdagabbak egy-egy közlése által. Egy erdélyi, akkor már világszerte ismert fametsző és egy kiskunsági falu szunnyadó kapcsolatára is rávilágított — így lett Gy. Szabó Béla kolozsvári grafikusművésznek Szankon múzeuma!

Tauszig Mária a '80-as években Erdélyi Elenkével

Kilencvenedik születésnapjáról a Finn Nagykövetség megemlékezett, köszönetét fejezte ki fáradhatatlan, önkéntes diplomatájának. Ez alkalomból írt önéletrajzi visszaemlékezését a SUOMI című lap 1987. évi számában olvashatjuk. 1992. június 23-án halt meg Miskolcon. Hamvasztás utáni búcsúztatása református egyházi szertartás szerint július 10-én volt a miskolci Deszkatemplomban. Hamvait — ahogyan meghagyta — a Dunába szórták, hogy “hazatérhessen” Orsovára.

*Az adatok T.M. unokaöccsével, dr. Tóth Emil ny. főorvossal való telefonbeszélgetéssel pontosítva az emlékezetemből valók. A fotókat öcsém, Dr. Ónodi Zoltán ny. főorvos közbenjárásával Makár Barnabásné Alizkától kaptuk, aki a Mikes Kelemen utcában a szemközti házban lakott s állandó segítő látogatója volt Mária néninek.

Falk Miklósné Ónodi Katalin,
a szanki Gy. Szabó Béla Múzeum egyik alapítója és nyugdíjas szolgálatosa

Válogatott bibliográfia

1. Tauszig Mária: A tudományosan képzett nő problémájához. In: Az egyetem, 1917. 4-5 sz. 3-7. p.
2. Tauszig Mária: Az észt irodalomról. In: Egyetem, 1927. 4 sz. 110-112. p.
3. Tauszig Mária: Megfigyelések a finn iskolák életéből. In: Miskolc thjf. város négyévfolyamú Női Felső Kereskedelmi Iskolájának Értesítője az 1928-29. iskolai évről, Miskolc, 1929. 3-10. p.
4. Tauszig Mária: Kedves mosolyod kísért : Emlékezés Móra Ferencre. In: Magyar Jövő, 1942. május 17. 6-7. p.
5. Tauszig Mária: Mire vágyott Móricz Zsigmond „magányos szíve”? In: Református Élet, 1943. 35. sz. 3-4. p.
6. Tauszig Mária: Jegyzetek Móricz Zsigmond néhány leveléhez. In: Irodalomtörténet, 1957. 3. sz. 346-351. p.
7. Tauszig Mária: A finn irodalom vándormadara Miskolcon: emlékezés Arvi Järventausra halálának 20. évfordulóján. In: Borsodi Szemle, 1959. 4. sz. 46-50. p.
8. Tauszig Mária: Móra Ferenc Miskolcon (Visszaemlékezés). In: A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei, 1971. 9. köt. 93-96. p.
9. Tauszig Mária: Barátságom Móricz Zsigmonddal. In: Napjaink, 1979. 10. sz. 8-13. p.
10. Tauszig Mária: Tauszig Mária felvétele. In: Napjaink, 1979. 11. sz. 21. p.
11. Tauszig Mária: Az első finn gyökérszálak életemben. In: Suomi : tájékoztató folyóirat Finnországról, 1987. 24-26. p.
12. Falk Miklósné Ónodi Katalin: Tauszig Mária : 20 éve halt meg Tauszig Mária vasdiplomás középiskolai tanár. In: http://szankinfo.hu/tauszigmaria/ [2012.06.18.]