Tegnap végre odáig jutottunk, hogy (40 fok az irodában ide vagy oda) elkészült a könyvtári honlap akadálymentes változatának első változata (mondjuk a Béta verzió Alfa verziója). Ami – hogy teljesen őszinte legyek – nem volt egyszerű menet.

Napok, hetek óta túrom az Internetet bármiféle ajánlás után, amely egyértelműen meghatározza a követelményeket, amelyeket támaszthatunk egy akadálymentes felülettel szemben — úgy tűnik azonban, hogy ilyen dokumentum nincs (legalábbis olyan nem, ami egyértelmű iránymutatást adna, még a W3 Konzorcium ezzel kapcsolatos irányelvei is javarészt általánosságban szólnak). A Magyar Elektronikus Könyvtárban találtam ugyan néhány írást, ám azt hiszem érthető, ha a 2002-es ill. 2004-es irányelveket kissé szkeptikusan fogadtam. Ha valaki tisztában van vele, hogy milyen rohamléptekkel fejlődik a Világháló és az informatika, az legalább ilyen gyanakvóan tekint a 6-8 éves ajánlásokra…

(Nem) meglepő módon a leghasznosabb információkat első kézből kaptam — “orschie” blogjában (a Vakinfó.hun) találtam egy bejegyzést, amely az akadálymentes(nek hitt) honlapok legfontosabb hibáira és hiányosságaira is igyekszik rávilágítani. Orschie a következőképp fogalmaz (a dőltbetűs szakaszokat én emeltem ki):

A vakbarát honlapok készítésének “ősi” alapelve volt, hogy az ne tartalmazzon képeket, egyszerű felépítése legyen, kontrasztos megjelenéssel bírjon. A problémák éppen ott kezdődtek, hogy egyes szembetegségek esetén más és más az előnyös kontraszt, pl. általában többen preferálják a fekete háttéren a fehér vagy élénksárga betűket, de egyeseknek ennek az inverze a kedvezőbb. Problematikus a betűk mérete is, ezért később már megjelentek a méretezési lehetőségek. Közben arra is rájöttek, hogy ezek a vakbarát felületek hasznosak lehetnek a mobiltelefonnal vagy vezetékes telefonon keresztül internetezőknek, mert használatuk gyorsabb, kevesebb információ letöltését igényli. Ma viszont már a Jaws for Windows segítségével könnyen navigálhatunk azokon az oldalakon is, amik képeket, több menüt vagy más elemeket is tartalmaznak, és a flash-animációk kikapcsolására is van lehetőség. Ettől kezdve szerintem igencsak újragondolásra szorul a vakbarát honlapok kérdése.

Az, hogy az akadálymentes honlap első változata mégis fekete alapon fehér-sárga lett, annak a döntésnek az eredménye, hogy az eredeti honlap ennek az inverze (világos alapon sötét betűk). Azaz, ha valaki a világos háttér-sötét betű kombinációt kedveli, nagy valószínűséggel az eredeti felületen olvas bennünket. A betűméret természetesen állandó, de a billentyűzeten a Ctrl-+ (a Control bellentyű és a numerikus billentyűzet “plusz” gombjának egyidejű lenyomása) és Ctrl– (a Control bellentyű és a numerikus billentyűzet “mínusz” gombjának egyidejű lenyomása) billentyűkombinációkkal ez növelhető ill. csökkenthető.

Ennek ellenére két ok miatt mégis szükség volt az akadálymentes változatra. Az egyik ok pontosan az orschie által említett: vannak, akik a sötét alapon világos betűket részesítik előnyben. A másik ok: azok dolgának megkönnyítése, akik felolvasószoftvereket használnak (pl. az említett Jaws-t). Ezekről a programokról tudni kell, hogy nem csak az oldalak szövegét, de az oldal “forráskódját” is felolvassák. Ami azt eredményezi, hogy ahhoz, hogy egy ilyen szoftver eljusson a tényleges tartalomig, át kell “rágnia” magát – a mi esetünkben – a fejlécen, a katalógus keresőmezőjén, a bejelentkezés mezőin, a teljes menüsávon… míg végül eljut az egyes hírekig. Az akadálymentes honlap ezzel szemben a fejléc és a tartalom között csak egy (ember számára láthatatlan, de a felolvasószoftver számára nagyon is látható és átugorható) leegyszerűsített menüsávot tartalmaz.

“Orschie mentén” továbbhaladva:

Hasonlóan szerencsésen kialakított, vakon is kifogástalanul használható a www.budapest.hu címen elérhető Budapest Portál. Ehhez az oldalhoz már kb. 5 éve készült vakbarát változat, ám sok panaszt hallottam arról, hogy tartalmát ritkán frissítik, illetve hogy az egyébként hatalmas információmennyiségnek csak egy része érhető el rajta. De vajon mi, és ki is dönti el, hogy mi lehet fontos egy vaknak, aki interneten felkeresi ezt a honlapot?

Amikor megfogalmazódott az igény az akadálymentes honlap létrehozására, már eleve tudtuk, mit nem szeretnénk, illetve mit és hogyan szeretnénk. Nem szeretnénk egy olyan különálló honlapot, amely “félmegoldás”, nem szeretnénk mi eldönteni, hogy mi legyen fontos egy csökkentlátónak, nem szeretnénk azt, hogy valaki (önhibáján kívül) félinformációt, szűrt tartalmat kapjon. Azt szeretnénk, hogy mindenki a honlap teljes tartalmához hozzáférjen, akármelyik felületen is olvas bennünket. Azt szeretnénk, hogy legyen az erős vagy gyenge szem, esetleg felolvasószoftver, a lehető legegyszerűbben (lehetőleg kompromisszumok nélkül) érje el az információt.

Így tehát nem egy önálló, korlátozott tartalommal bíró honlap lett kialakítva “akadálymentesítés” címén: az akadálymentesített felületet választók továbbra is a könyvtár “eredeti” honlapját látják — egy másfajta “sablonnal” felvértezve.

A vakbarát oldalakkal mindezeken kívül van még egy nagy probléma. Mégpedig a megtalálásuk. Kicsit olyan ez, mint a metróállomásokon elhelyezett Braille-térképek, amikhez nem vezet vezetősáv, tehát egy vak utas, hacsak nem tudatosan keresi, véletlenül bizony nem fog rátalálni. És ez még sokkal nagyobb probléma a direkt nekünk készült tapintható látnivalóknál. És így van ez az interneten is. Vagyis még rosszabb a helyzet. Nincs ugyanis egységes formátuma a vakbarát felületekre való hivatkozásnak. Egyes oldalak esetében ez a változat a domain elé illesztett vakbarat szó segítségével érhető el, míg máshol a webcím után beírt /vakbarat vezet eredményre. Ezen kívül pedig vannak olyan honlapok, ahol a menüben jelenik meg a vakbarát oldal linkje. Csakhogy ez sem egységes módon van elnevezve. Általánosan legelterjedtebb a “vakbarát oldal” vagy “vakbarát felület” megnevezés, de vannak ennél sokkal cifrábbak is. A www.mek.oszk.hu-n pl. “akadálymentes szöveges felület” néven fut a dolog, míg máshol találkoztam már a “vakok oldala” vagy a “gyengénlátó változat” linkekkel is, amik amellett, hogy kissé kitekerten vannak megfogalmazva, még szakmailag is furcsák.

Nos, ez a probléma nálam is fennállt. Egyrész ugye itt van az elnevezés kérdése. Azért döntöttem végül az “akadálymentes változat” név mellett, mert ez utal (szerintem) leginkább arra, hogy egy olyan felületre vezet a link, amely (remélhetőleg) akadálytalanul használható bárki számára. Nem csak vakok számára de csökkentlátók számára is. A link elhelyezése kisebb fejtörést okozott. Az akadálymentes változatra mutató link az oldal szinvilágától (eléggé feltünően) elütő (egyezményes) ikonnal van jelezve. Mivel a hivatkozás az oldal forráskódjában legelől van elhelyezve (még a fejléc fölött), így a felolvasószoftver ezt a hivatkozást találja meg először.

Habár az említett akadálymentes változat még tényleg nagyon korai verzió (ahogy mondtam: a Béta Alfája), örülnék neki, ha olyan emberektől kapnék visszajelzést, akik számára készült: vakoktól, csökkentlátóktól, felolvasószoftvert használóktól. Az akadálymentes felület elérhető a honlap legtetején a jobb sarokban látható ikonra kattintva (a hagyományos felületre visszatérést az akadálymentes felület láblécében elhelyezett “Hagyományos [nem akadálymentes] felület” link teszi lehetővé).

(psztrnk)

Az akadálymentes felület